Az állateledelek még az élelmiszereknél is drasztikusabban drágultak: márciusban 62, májusban 51 százalékkal kerültek többe, mint egy éve. Ott tartunk, hogy érdemesebb hatósági áras élelmiszert adni a kutyánknak, még az is olcsóbb, mint az állateledel.
Az élelmiszer-infláció még mindig 33 százalékos.
Az intézkedés negatívan érintheti a vendéglátókat és a szállásadókat.
Ez az árstopok és a kötelező akciózás után már a harmadik csodafegyver, amit az infláció letörésére vet be a kormány, amely a pénzromlás csökkenését várja attól, hogy listázza, hol, mennyiért kapható például a spagettitészta vagy a kígyóuborka.
21,5 százalékos volt májusban az infláció, ami még mindig toronymagasan EU-rekorder, de legalább áprilisról májusra már csökkentek az árak. A rezsi az elmúlt egy hónaphoz képest még olcsóbb is lett, az ételek alig drágulnak tovább, a kellemetlen meglepetést viszont az okozza, hogy kilőtt a szolgáltatások ára.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
A Jobbik szétosztaná a magas infláció miatt szenvedők, rászorulók között az állam 1500 milliárdos extrabevételét „cicomaberuházások” helyett. A kormányzat szerint az emberek és a családok így is kapnak éppen eleget, és van munkájuk.
Az alapanyagok drágulása csak az egyik tényező, ami az inflációt befolyásolja.
18,2 százalék volt februárban az élelmiszerek inflációja az Egyesült Királyságban. Magyarországon 47 százalékos, ami nem csak a britnél sokkal magasabb, de a többi uniós országénál is.
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
Meg akarja fogni az élelmiszerek áremelkedését Franciaországban Bruno LeMaire pénzügyminiszter, aki elnök szeretne lenni Macron után.
Az állami intézmények számai módszertani eltérések miatt különböznek, de egyik sem olyan pontos, mint a vásárlói módszertan, amely az árcédulákra nézve lövi be a drágulás mértékét.
Az ársapkáról a kormány egyeztetett előzetesen a kereskedőkkel.
Az agrárközgazdász úgy véli, valamikor nyáron fog fékezni az élelmiszer-infláció.
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
Kiugró növekedés, az árak stabilizálódása és árcsökkenés is jellemezte a magyar boltokban a novembert – azt a hónapot, amikor újabb két termékkörre terjesztette ki a kormány az árstopot, mihelyst szembesült azzal, hogy éves szinten 40 százalékra nőtt az élelmiszer-infláció.
