Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Közzétette honlapján a kormány annak a rendeletnek a tervezetét, amely tételesen felsorolja, melyik az a 62 élelmiszertermék, amelyet bevonnak az állami árösszehasonlító rendszerbe. A júlis elsején élesedő rendszertől az infláció letörését várják, ami ambíciózus terv, de mindenképpen indokoltnak tűnik, tekintve, hogy
miközben májusban az infláció már “csak” 21,5 százalék volt, az élelmiszer-infláció még mindig 33 százalék körül volt.
Fékez az infláció, de még mindig 20 százalék fölötti
21,5 százalékos volt májusban az infláció, ami még mindig toronymagasan EU-rekorder, de legalább áprilisról májusra már csökkentek az árak. A rezsi az elmúlt egy hónaphoz képest még olcsóbb is lett, az ételek alig drágulnak tovább, a kellemetlen meglepetést viszont az okozza, hogy kilőtt a szolgáltatások ára.
Orbán Viktor utasítása alapján az év végére egyszámjegyűre tervezi a kormány leszorítani az inflációt, de ehhez az élelmiszerárakkal is kezdeni kell valamit. Az élelmiszer-infláció letörésére több eszközt is bevetettek: az első az árstopok rendszere volt, de ez nem vált be igazán. A második a június elején élesített kötelező, államilag előírt bolti akciózás - ennek hatása még nem látszik.
Jön a kötelező akciózás a boltokban, jó lesz ez nekem?
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk. Mi az a kötelező akció? A kormány által kitalált intézkedés az árak letörésére, miután az árstopról bebizonyosodott, hogy finoman szólva nem hatékony erre.
A harmadik csodafegyver a kormány kezében a júliustól induló állami ár-összehasonlító oldal, amelytől a kormány ugyancsak az infláció letörését várja. A legnagyobb – 100 milliárd forintos éves nettó árbevételt meghaladó – üzletláncok számára kötelező rendszer lényege, hogy napi szinten fel kell tölteniük a kereskedőknek a meghatározott termékcsoportok, termékek árát, amelyek a Versenyhivatal által működtetett honlapon így összehasonlíthatóak lesznek.
Az árfigyelő rendszer keretfeltételeit rögzítő kormányrendelet már egy hónappal ezelőtt megszületett, aszerint viszont a részletszabályokat a gazdaságfejlesztési miniszter az agrártárca vezetőjével közösen alakítja ki. Így például közösen határozzák meg az árfigyelő listán szereplő termékeket – az erről szóló rendelettervezet kewrült fel most a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre. A rendelettervezet és a 62 tételes terméklista itt böngészhető:
Az árfigyelő rendszerbe tartozó termékek listája by HVG on Scribd
