A friss termékek jelentik a jövőben a növekedés egyik fontos pillérét, ezért a Kifli.hu belehúz ezen a téren. Az előző üzleti évében 57 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt elérő cég jelenleg 300 településen vállal házhoz szállítást.
Még a kakaóport is. Ezekkel is bővül az árfigyelő a miniszter szerint, aki pénteken ismét meglengette az árstopos furkósbotot, amikor a kereskedőkkel tárgyalt.
Októberben az előző hónaphoz képest majd ötszörösére nőtt azon termékek száma, amelyek kiszerelésének csökkentéséról számoltak be a gyártók. Összementek a Zabfalatok, nápolyik és egy rögös túró is.
Az Európai Bíróság ugyan elmarasztalta Magyarországot, amiért az jó egy éven át ársapkát írt elő hét alapélelmiszer esetében, ám az osztrák Spar-hálózat egyelőre nem lélegezhet fel: jó néhány jogi csatát kell még megvívnia az Orbán-kormánnyal. Mindenesetre az ítélet irányadó.
Drágább lesz a hal, a szalámi, a sajt, a joghurt, ha az Európai Unióból érkezik a szigetországba április 30 után – jelentette be a londoni kormány.
A tájékoztatási kötelezettség két hónapos lesz.
A kiskereskedelmi láncok nyitották meg hazánkban az első hipermarketet és az első benzinkúton üzemelő „mini közértet”. Nekik is köszönhetjük az online élelmiszer-vásárlás kényelmét, és hogy az önkiszolgáló kasszáknál nagyon gyorsan fizethetünk. A Magyarországon működő nemzetközi élelmiszer-kereskedőknél folyamatosak a fejlesztések és beruházások: karbantartják és felújítják üzleteiket az energiahatékony működést és fenntarthatóságot szem előtt tartva, újabb és újabb termékeket, szolgáltatásokat és programokat vezetnek be, hogy vásárlóiknak mindig a legjobbat tudják nyújtani.
Megnézték, mennyire tudna beszállni az Árfigyelő rendszerben zajló árversenybe egy magyar tulajdonú lánc, a CBA-hoz köthető Prima. Az 51 vizsgált termék közül mindössze 4 olyat találtak, ami itt volt a legolcsóbb, 30 termék viszont a Primában volt a legdrágább.
Azzal is hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hogy kidobjuk a felesleges ételt, de ezt egyelőre rajtunk nem, csak a nekünk élelmiszert kínáló nagyobb kereskedőkön kérik számon, rajtuk viszont egyre szigorúbban. De mi kell ahhoz, hogy hatékonyan tudják csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és hogy a mégis megmaradó, de még fogyasztható felesleg se a kukába, hanem a rászorulókhoz kerüljön? Játszós ruha, mázsálás, folyamatirányítás, okos algoritmusok, hozzáértő civilek és sok önkéntes munka a Tescónál.
Hipermarketek helyett diszkontokba terelődött át a kiskereskedelmi forgalom az infláció hatására – ezt tükrözi a Trade Magazin most kiadott bolti ranglistája.
Péntek este adták ki a rendeletet a kötelező bolti akciókról, aminek a címébe is beleírták az egyik kedvelt kormányzati varázsigét: háborús infláció. Aki nem akciózik be is zárhatják, de van mentesség is.
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Lázár János a minap egy interjúban kelt ki hevesen a külföldi diszkontláncokkal szemben.
Tavaly december óta több mint 400 élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó cég is megszűnt.
Kóstoláson jártunk az áruházláncnál, azt is megtudtuk, mit kell tenni, ha valaki a polcon szeretné látni a termékét.
A Nébih mindenkit óva int, hogy nem megbízható helyen vásároljon élelmiszereket.
Lehetetlen helyzetbe kergetnék a Tescót és társait, Pannonhalmán luxusszáló épül, de nem olyan, mint Mészáros Lőrinc legújabb szerzeménye. Újít a Magyar Posta, a Közgép pedig megint elvesztette közpénznyerő jellegét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Amellett, hogy a kormány a tervezett "multicsomaggal" a költségvetési bevételekre hajt, egy mozdulattal nagyjából megoldhatatlan helyzetbe is kényszerítené a régóta gyötört multiláncok egy részét. A nyilvánosan elérhető adatok alapján ugyanis egyik-másikuknak 16-43 százalékkal kellene növelnie alkalmazottai számát.
Egyre kevesebb helyen egyre kevesebb árut egyre nagyobb kedvezményekkel próbál kiszórni a Palóc megmaradt üzleteiben. Fizetni így is csak bérfoszlányokat tud a dolgozóknak.
Magyarországon az élelmiszerboltok árai az első negyedévben átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, Európában összesen 5 százalékos volt a növekedés – derül ki a Nielsen elemzéséből. Ugyanakkor a magyar mellett további tizenegy további piacon csökkent az élelmiszerek, háztartási vegyiáruk és kozmetikumok forgalma mennyiséget tekintve.
