Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Amellett, hogy a kormány a tervezett "multicsomaggal" a költségvetési bevételekre hajt, egy mozdulattal nagyjából megoldhatatlan helyzetbe is kényszerítené a régóta gyötört multiláncok egy részét. A nyilvánosan elérhető adatok alapján ugyanis egyik-másikuknak 16-43 százalékkal kellene növelnie alkalmazottai számát.
Bár már-már zsákban futásra kényszeríti a magyar láncok külföldi tulajdonú versenytársait a kormány, valahogy az eddig – természetesen mindig a fogyasztók, ritkábban a dolgozók érdekeire hivatkozva – felállított akadályok ellenére sem sikerül a hazai hálózatoknak a multik fölé kerekedniük.
A szerdán kiszivárgott tervezett új szabályozáscsomag nem előzmények nélküli, tavaly ősszel maga a kormányfő világította meg, mi is lenne a célja a kiskereskedelem szerkezetét illetően. Nem nagyon lehet kétség afelől, hogy az “egészségesebb szerkezetű” kiskereskedelmi szektor a kormány által erősen tolt hazai láncok térnyerését jelentené.
A mostani javaslatcsomagot a fogyasztók és a munkavállalók érdekeire hivatkozva dolgozták ki, legalábbis ez derül ki az Index által közölt részletekből. Nézzük akkor, a csomag fontosabb tételeit, mennyiben is szolgálják a fogyasztók és/vagy a munkavállalók, egyszóval a magyar emberek érdekeit. Az első ránézésre is látható, hogy szinte mindegyik költségterheket ró a kipécézett hálózatokra, illetve bevételeiket csökkenteni igyekszik.
A multik az ilyen esetekben persze általában azzal indítják a kommunikációt, hogy “mindent megteszünk azért, hogy a többletterhek miatt ne kelljen emelni az árakat”. Afelől azonban nem nagyon lehet kétsége senkinek, hogy a profitszintjük az utolsó, amiből engednének.
Bár Lázár János a kormányinfón arról beszélt, hogy a csomag nem hozza magával az árak emelkedését az érintett láncoknál, az árképzési gyakorlat ismerői szerint azért ezt kevéssé lehet valószínűsíteni. A miniszter hatástanulmányokra hivatkozott, amiket elkértünk a Miniszterelnökségtől, amint megérkeznek, ismertetjük tartalmukat.
A kötelező minimális létszámkorláton túl sokat nem is kell nézegetni, igen nehéz lenne ezt úgy eladni, mint fogyasztóvédelmi lépést. Túl a meghatározására kitalált számtani algoritmus abszurditásán, csak egyetlen esetben nem lenne káros: amennyiben a szóban forgó multi pont annyi dolgozót foglalkoztatna, amennyit a számítás alapján kötelezően kell(ene). Akkor ugyanis, ha kevesebben dolgoznak, fel kellene venni a “hiányzó” létszámot – az mondjuk kevéssé világos, hogy kiket is, emlékezzünk a stabil és kétségbeejtő munkaerőhiányról szóló hírekre –, ami költségnövekedést jelent.
Bevétel és létszám a kereskedelmi multiláncoknál (2015) | ||||
Nettó árbevétel (millió forint) | Létszám | Elvárt létszám | Elvárt növekedés (százalék) | |
Lidl | 282 710 | 4420 | 7853 | 43,8 |
Metro (2015. 10. 01. és 2016. 09. 30. között) *Egyelőre nem derült ki, hogy a szabályozás a Metrót érinti-e. | 151 373 | 2607 | 4205 | 38,01 |
Penny Market | 178 183 | 3668 | 4950 | 25,1 |
Auchan | 282 017 | 6564 | 7834 | 16,22 |
Aldi | 108 762 | 2608 | 3021 | 18,53 |
Tesco | 614 053 | 19 236 | 17 057 | |
Spar | 43 941 | 13 276 | 11 998 | |
Forrás: Opten |
Ezt pedig ki kell termelni valahogy. Na, vajon, hogy? A létszámba való belepiszkálás aztán azt is eredményezheti, hogy
megtorpanhatnak egyes technológiai fejlesztések,
mert a felvett dolgozókat egyrészt valamivel le kell kötni.
Másrészt a fejlesztésekre tervezett források jelentős része a NAV-hoz vándorolna különféle adók és járulékok formájában.
Így csökkenhetnek, esetleg eltűnhetnek az automata pénztárak, a vásárlói szkennerek, mert egy csomó dolgot kényszerből emberi munkaerővel kell megoldani. Az sem kizárt, hogy emiatt a terjeszkedési terveket vágnák meg, ami ugyancsak kevéssé fogyasztóbarát lépés.
A másik esetben, ha a számítások meghatározta létszám kisebb, mint amennyien dolgoznak, akár leépítésekre is lehet számítani, amit szintén elég nehéz munkavállalói érdekvédelemnek eladni.
Az amúgy faék egyszerűségű kalkuláció alapján az érintett vállalatok közül a Lidl jönne ki a legrosszabbul, de a Penny az Aldi és az Auchan is sok száz új alkalmazott felvételére kényszerülne. Messze többre, mint amennyit keres.
Hasonló eredményekkel járhatna a 100 százalékos vasárnapi pótlék ötletének felmelegítése is. Ez ugyanis újabb költségnövekedést hozna, a kötelező két szabad vasárnap pedig pluszlétszámot igényelne.
Ugyancsak a vásárlókon verhetik le a parkolókon központi költségvetésbe befolyó 20 milliárdot. Ráadásul ez különösen inkorrekt lépés lenne annak fényében, hogy az áruházak építése során kötelezően írták elő meghatározott számú parkoló megépítését. A hazai láncok boltjainak elhelyezkedése pedig jellemzően nem “parkolós”, a vásárló álljon meg, ahol tud az utcában.
A reklámköltések tervezett durva limitálása miatt már tiltakozott a Reklámszövetség.
A 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben a gyűjtőcsomagos árusítás tiltása – a zöldség-gyümölcs és az italok kivételével – azzal járna, hogy a raklapok helyére polcokat kellene beállítani, a gyűjtőben érkező termékeket kibontani, egyesével a polcokra tenni, majd egyesével a pénztárnál árazni, mind-mind többletköltséget és logisztikai nehézségeket okozna.
Ezt a pontot elsősorban azok a boltok szenvednék meg, ahol gyűjtődobozban szokták kitenni az áruk egy részét a polcokra, illetve raklapon betolni az eladótérbe, és sok árut csak gyűjtőben lehet megvásárolni. Azt vajon hogyan vezényelné le az áruház, hogy a polcokra tenni csak egyesével lehetne a terméket, a pénztárhoz viszont gyűjtőben kellene vinni.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.