Mi történik, amikor különböző hátterű embereknek közösen kell megoldásokat keresniük Európa fontos problémáira? Az Európai Bizottság polgári vitacsoportjai az élelmiszer-pazarlástól a virtuális világokig számos kérdésben fogalmaztak már meg ajánlásokat. Most azt tekintjük át részletesebben, hogy ezek közül melyek jelentek meg későbbi uniós intézkedésekben, illetve milyen egyéb módon alakulhat a javaslatok utóélete.
A Föld egészsége a mi saját egészségünk is – derül ki a zCast friss, biogazdálkodásról szóló adásából. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője nemcsak a biogazdálkodás jelentőségéről beszél, de arról is, hogy mennyire szorosan függ össze a talajélet a saját életünkkel. Megélhet egymás mellett a biotermelés és a regeneratív talajművelés? Mi köze van a hedonizmusnak a bioélelmiszerekhez? Mi dolga van egymással az új génszerkesztési eljárásoknak, a szétszóródó polleneknek, és a szabadalmi jogoknak? És vajon miért „csúnya nagy torzítás” az, hogy a biotermékek drágábbak?
Nem látta el a feladatát a lejárathoz közeli élelmiszer újraosztására létrehozott állami cég, cserébe milliárdokat költött el informatikára.
Brit kutatók vizsgálata szerint a zöldségek és gyümölcsök héjában több lehet a rost, mint magában az elfogyasztott részben.
Keresi a terjeszkedési lehetőségeket az egész országban a Penny, emellett a meglévő boltok modernizálásával és logisztikai fejlesztésekkel erősítené pozícióját a boltlánc. A közel 250 üzletet működtető cég a magyar beszállítókra is kiemelten épít, választékának csaknem kétharmada hazai partnerektől érkezik. A vállalat új vezetőjével, Philipp Stiehlerrel a magyar piac sajátosságairól, az árversenyről, a terjeszkedési lehetőségekről és a vásárlói szokások változásáról beszélgettünk.
Csökkent az egy főre jutó élelmiszer-hulladék Magyarországon 2021 és 2024 között, miközben az uniós átlag stagnált. Az országok között nagyságrendi különbségek vannak, így a javulás ellenére van még teendő. Például azért, mert közel 170 ezer forintot pazarol el egy négyfős magyar család.
Ráadásul az üzem olyan állatfajokat is feldolgozott, amelyekre nem volt engedélye.
Az élelmiszer-kiadások viszik a prímet Magyarországon és a környező országokban, a különbségek azonban látványosak. Friss adatok a költésekről.
Szeptember 30-áig jelentkezhetnek az Államkincstárnál.
Az intézkedést két évre vezethetik be.
A vendéglátás világa az elmúlt években csendben, de alapjaiban változott meg. A vendég ma is ugyanazt várja: minőséget, élményt, kiszámíthatóságot. A háttérben azonban egyre több a bizonytalanság. Munkaerőhiány, folyamatosan változó kereslet, növekvő költségek – ezek mind olyan tényezők, amelyek új működési logikát kényszerítettek ki a konyhákban. Ebben a környezetben kerültek újra fókuszba a kényelmi élelmiszerek. Nem mint „gyors megoldások”, hanem mint tudatosan használt, stratégiai eszközök. Ma már nem az a kérdés, hogy használ-e egy konyha kényelmi terméket, hanem az, hogy hol, hogyan és milyen minőségben teszi ezt.
A friss termékek jelentik a jövőben a növekedés egyik fontos pillérét, ezért a Kifli.hu belehúz ezen a téren. Az előző üzleti évében 57 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt elérő cég jelenleg 300 településen vállal házhoz szállítást.
„Régi segítőink, az időjárás, a talaj, a támogatás, a munkaerő cserben hagytak minket, elfogytak, kimerültek” – mondta a HVG-nek nyilatkozó szakértők egyike. Lépéskényszerben van a magyar agrárium, de milyen konkrét intézkedésekre lenne szükség most, amikor minden megváltozik? Minden tényező abba az irányba mutat, hogy az ágazat szereplői csak integrációk építésével maradhatnak talpon.
A vendéglátás és a közétkeztetés világa ritkán kap reflektorfényt úgy, hogy egyszerre szóljon innovációról, fenntarthatóságról és üzleti realitásokról. A SIRHA Budapest azonban évről évre pontosan ezt teszi: megmutatja, merre tart a szakma, és melyek azok a megoldások, amelyek nemcsak jól hangzanak, hanem működnek is a konyhák mindennapjaiban.
Picivel drágább lett a HVG vasárnapi menüje márciusban az előző hónaphoz képest, de éves szinten még így is kevesebbet kellett a hozzávalókért fizetni.
Április végén a nyugat-magyarországi településekre látogat el a Lidl furgonboltja.
A vendéglátás és a közétkeztetés világa az elmúlt években alapjaiban alakult át. Az infláció, az ellátási láncok akadozása, az energiaárak emelkedése és a munkaerőhiány egyaránt arra kényszerítette a szektort, hogy újragondolja működését. A fókusz ma már nem csupán a minőségi alapanyagokon vagy a kreatív konyhai megoldásokon van, hanem azon is, hogyan lehet stabilan, kiszámíthatóan és fenntarthatóan működtetni egy konyhát – legyen szó egy étteremről vagy több ezer adagot ellátó közétkeztetésről.
Még olcsóbb lett a vasárnapi ebédmenü. A külföldi láncok, úgy tűnik, fittyet hánynak az élelmiszer-inflációra, ugyanis körképünk alapján havi szinten közel 2 százalékkal, éves összevetésben pedig 13 százalékkal csökkent a hozzávalók ára. Igaz, a borsóleves kicsit kilóg a sorból.
Állateledelek, húsvéti édességek és sajtok kerülnek kisebb kiszerelésben a polcokra:
Ehetünk-e almát, vagy már azt is mérlegelni kell, miből mennyi marad benne? Mit ér a mosás, a hámozás, eltűnnek-e a vegyszermaradványok sütés vagy főzés után, és mi a különbség a bio és a hagyományos alma között? Miért csak néhány almafajtát látunk a boltokban, és hogyan torzítja a piacot a 27 százalékos áfa? Németh Gyula több mint húsz éve foglalkozik biogazdálkodással. A szakemberrel vegyszermaradványokról, az almatermesztés kihívásairól, a bio és a konvencionális almák közti különbségekről is beszélgettünk, a közelmúlt vitái nyomán.
