Egy alapos vizsgálatban mérték össze a különböző étrendek környezeti hatásait az Oxfordi Egyetem kutatói, az eredményekből pedig több érdekesség is kiderült.
Mellékvonalak bezárásáról döntött a MÁV jármű- és emberhiány miatt; kiderült, hogy a paksi szerződés módosításával Oroszország bármikor felfüggesztheti a hitelt; pénzügyileg is nehéz helyzetbe sodorta magát az FTC, ahogy kiesett a BL első selejtezőkörében. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Megnézték, mennyire tudna beszállni az Árfigyelő rendszerben zajló árversenybe egy magyar tulajdonú lánc, a CBA-hoz köthető Prima. Az 51 vizsgált termék közül mindössze 4 olyat találtak, ami itt volt a legolcsóbb, 30 termék viszont a Primában volt a legdrágább.
Az országban a múlt század közepén 45 millióan haltak meg az éhezés miatt, így szigorúan bánnak az élelmiszer-pazarlással.
Tavaly a megugrott energiaárakat átnyomták az élelmiszer-termelők a vevőkre, idén viszont hiába olcsóbb a termelés, nem csökkentik az árakat érdemben.
Elindult a kormány által kitalált, a GVH által üzemeltetett árösszehasonlító oldal, amelyből azt is megtudhatjuk, hol van a legközelebbi bolt.
A kötelező akciózás részleteit is közzétették.
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
Csak részben igaz az, amit Gulyás Gergely mondott a múlt héten, miszerint „a döntés a bolté”.
Augusztus elsejétől lehet hideg élelmet is venni a kártyával, ez sok hoteles szerint kiszámíthatatlanná teszi a szezont.
A tej, a tojás és a sajt ára viszont veri az uniós átlagot, derül ki az Eurostat felméréséből.
Érzékeltetésképp: az étolajgyártóknál négyszeres a profit, és azok a húsokkal, tejtermékekkel foglalkozó cégek is nagyot tudtak futni, amik exportáltak – így kikerülték az ársapkát.
Augusztus elsejétől kivezetik az élelmiszerárstopot, de nem dobja el teljesen az ársapkát a kormány, a kereskedőket továbbra is arra kényszeríti, hogy beszerzési ár alatt áruljanak most árstopos termékeket. Miben fog különbözni az új rendszer a mostanitól? És ami fontosabb: drágulnak vagy nem a nyomott árú élelmiszerek?
Egy liter tej 2017-ben (!) 516 forintért került bele – uniós pénzből – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba, most a NAV nyomozást indíthat az ügyben – derült ki Polt Péter közléséből. A témában több vizsgálat is folyt, de annak eredményéről a kormányzat nem beszél.
Nem a kormány és nem is a piaci szereplők által alapított szervezet kapja meg ezt a feladatot – ez pedig az árak további növekedéséhez vezethet a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint.
Van olyan tejüzem, amely megtízszerezte az eredményét, de a legnagyobb is harmadával nagyobb nyereséget zsebelhet be. Az alapanyagot termelők sem jártak rosszul. Az ágazati szereplők szerint mégsem kecsegtető a helyzet.
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Ecuador lehet a csokoládé őshazája, a helyiek azonban nem csak erre büszkék. A világ harmadik legnagyobb kakaótermelőjének számító országból kerül ki a magasabb minőségű kakaó kétharmada és mi a legnagyobb, ilyen fajtákkal foglalkozó farmra látogattunk el a tökéletes csokoládé nyomában. Riport.
Az ukrajnai háború árnyéka természetesen a belga bevásárlókocsikig is elér, rakétasebességgel lőttek ki az árak. A belgák egyharmada a környező országokba jár nagybevásárolni, ám szerzőnk összefoglalója szerint az élelmiszerpiaci helyzet még ennél is bonyolultabb a régióban.
