Az ókorra nyúlik vissza a koronavírus-járvány alatt újra felfedezett erkély eredete. Számos funkciója mellett egykor a balkon volt a vezeték nélküli összeköttetés a magánszféra és a külvilág között.
Élhet-e valaha normális életet az, aki gyermek- és fiatalkorát fogyatékosotthonban töltötte? A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szerint igen, és ezt most Gödön igyekeznek bebizonyítani.
Az vagy, amit megeszel – szól egy elcsépelt mondás. Ha ez így van, akkor az ellenkező végén is stimmelnie kell a dolognak, gondolhatta Saer Samanipour vegyész, az Amszterdami Egyetem tanársegédje.
„A bennünk lévő halálfélelem nem nő, hanem csökken, ha szembe merünk nézni halandóságunk tényével” – áll a nemrég megjelent A halál életkérdés című kötet előszavában. Bérczes Tibor író, műfordító egy éven keresztül beszélgetett mostani interjúalanyunkkal, Biró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával, hogy közösen keressék a választ a halállal, gyásszal, veszteségfeldolgozással kapcsolatos kérdésekre, amelyek valamikor, valamilyen formában egészen biztosan mindannyiunkat érintenek. Az interjúkötet a megrázó téma ellenére igyekszik tudatosítani: az élet végéről szóló beszélgetések legalább annyira szólnak az életről és annak gazdagságáról, mint a halálról.
Nagyon sok házasság megy tönkre a fel nem ismert hangulatzavarok, szorongásos problémák ördögi körei miatt – mondja Belső Nóra pszichiáter, aki legújabb könyvében az életciklusokkal járó buktatókat veszi sorra.
Általánosságban ismert, hogy a zöldség, a gyümölcs, a vitaminok, a sok folyadék jótékony hatással vannak a szervezetre, most utánanéztünk, hogyan tehetik szebbé még a bőrünket is.
A szépség többről szól, mint pusztán a minőségi kozmetikumok használatáról, a jól megválasztott sminkről. Szépségterapeuták szerint a kellemes kisugárzás a lelki egyensúlyon, az önismereten és a természetességen is múlik.
Kibillent békénket gyakran az álmok segítik visszaállítani, méghozzá sajátos, ellentétekre épülő munkával. Nógrádi Csilla pszichológus nemrég megjelent, Álomnapló című könyvének részletéből kiderül, hogyan is történik ez a fajta gyógyítás.
A különleges illatok demokratizálásaként is felfoghatók a parfümük kedvező árú másolatai.
Felemás hatást gyakorolt a budapesti bringástársadalomra a koronavírus-járvány. Márciusban, a home office-ok bevezetésének idején, a forgalomszámláló berendezések adatai alapján 10-12 százalékkal kevesebben használták kerékpárjukat, áprilisban viszont sokan elővették a kerékpárjukat, s már 16-18 százalékkal többen tekertek a fővárosban, mint 2019 negyedik hónapjában.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Sorozatunkat stílszerűen azzal a résszel zárjuk, amelyben a riportkötetben megszólaló disszidensek arról beszélnek, miért és hogyan hagyták el Észak-Koreát, és, hogy mi az, amit még most is hiányolnak egykori otthonukból.
Napelem, újrahasznosítás és zöld közösségi terek: a koronavírus-járvány alatt rendkívüli népszerűségnek örvendő videojáték fejlesztői öko életmódra ösztönzik a játékosokat.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. "Úgy tűnik, vannak dolgok, amiket még az észak-korai rezsim sem képes a befolyása alatt tartani", mondja a könyvben nyilatkozó egyik észak-koreai menekült. De hogyan szórakoznak – fogyasztanak alkoholt és töltik szerencsejátékokat az idejüket – az észak-koreaiak? Erről szól sorozatunk hetedik része.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Ami az észak-koreaiak párkapcsolati és szexuális életét illeti, az tele van elhallgatásokkal és tabukkal. Mi a helyzet a fiatalok szexuális felvilágosításával? Jelen vannak-e az országban a felnőtt tartalmak? Mi vár arra, aki közel merészkedik a pornográfiához? Erről szól sorozatunk hatodik része.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. Milyen az észak-koreai elit, a helyi felső tízezer élete? Mit engedhetnek meg maguknak a mindennapokban? Hogyan fest a korrupció és a legtehetősebbek kapcsolata? Miért igazi státusszimbólum Észak-Koreában az autó?
A magyarok kezdik megismerni, mit várnak tőlük, mi az etikettje az otthoni munkának. Még nem tartunk ott, mint a nyugat-európaiak, de elindultunk arrafelé.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait című riportkötetet. Észak-Korea titkosrendőrsége alighanem a legkíméletlenebb és leghatékonyabb a világon. Hogy látják a szervezetet a helyiek és mit csinál mellette hatékony támasza, az inminban, ami a gondolatrendőrség, polgárőrség és egy informátorhálózat sajátos keveréke? Cikksorozatunk második epizódja.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait című riportkötetet. Az, hogy Észak-Koreában mindent áthat a személyi kultusz, közismert. De hogyan néznek ki ennek az árnyalatai? Létezik-e bármiféle rendszerkritika? Őszintén szeretik-e az észak-koreaiak a vezetőjüket, vagy egyszerűen csak szeretniük „kell”? Manapság inkább az utóbbiról van szó, de azért a propaganda még mindig sokakat megtéveszt. Mit tud egy átlagember az országban működő fogolytáborokról? Erről szól cikksorozatunk első epizódja.
Az autók száma csökkent, a tömegközlekedési járművek jó része kényszerpihenőjét tölti a járványhelyzet miatt Budapesten. Itt az alkalom újragondolni a főváros közlekedésfejlesztési terveit.
Az ország sorozatszínészként ismerte meg, de a reflektorfény helyett az egészségügyet választotta. "Mindig nagyon menőnek láttam a kórházban dolgozókat" - mondja a HVG-nek adott interjújában Németh Franciska, ápolónő. Portré.
