#életmód


Számoljunk le azzal, hogy a testünk nem vállalható egy edzőteremben

Hogyan kerülhetjük el, hogy már az elején kudarcba fulladjon az életmódváltás? Melyek a fő csapdák, és ezeket elkerülve hogyan szerettethetjük meg önmagunkkal a testedzést annyira, hogy életre szóló kapcsolat alakuljon ki? Mit ajánl az orvos, az egészségpszichológus és az edző azoknak, akik szeretnék a mozgást az életük részévé tenni? Cikksorozatunk második része.




A férfiakat is gyötri az ülő életmód miatti kismedencei fájdalom

Ma már senkinek nem újdonság, hogy a modern életmód hajlamosít a különböző betegségekre. Káros is lehet, ha a hétköznapokban – akár restségből, akár a munkánk miatt – az időnk nagy részét ülő helyzetben töltjük. Hosszú távon számos kellemetlenséget idézhet elő a kismedencei fájdalom szindróma is. A férfiakat különösen rosszul érinti, mivel a tünetek megjelenése zömében a prosztata megbetegedéseire vezethető vissza.













Testet, lelket kimeríti és még betegség is állhat mögötte

A „nocturia” egy latin elnevezés, amely a gyakori éjszakai vizelésre utal. Alapesetben egy egészséges ember képes 6-8 órát átaludni anélkül, hogy ki kelljen menni a mosdóba. Természetesen előfordulhat, hogy kicsit többet iszunk elalvás előtt, vagy esetleg valamilyen vízhajtó hatású ételt, italt fogyasztottunk, így az éjszaka közepén kell felkelünk könnyíteni magunkon. A probléma akkor kezdődik, ha a vizelési inger kettőnél többször és rendszeresen jelentkezik anélkül, hogy ezt valami indokolná.


Amikor végre megérted, miért küzdesz gyerekkorod óta – szinte mindent megváltoztat a felnőttkori ADHD-diagnózis

Több oka van annak, hogy miért marad valaki sokáig diagnosztizálatlanul, pedig óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kirakós darabjai a helyükre kerülnek egy ADHD-val élő ember fejében. Világszerte problémát okoz a megfelelő tudással rendelkező szakemberek hiánya, és ha a várólisták nagyon hosszúak is, azért történnek előrelépések az ADHD diagnosztizálásában és kezelésében is. Mikor érdemes orvoshoz fordulni, és mit ad a magyar ellátórendszer az ADHD-s felnőtteknek?