Lefotózták, ahogy parlagi sasra támadt a vakmerő mezei nyúl
Feltehetően a kisnyulak védelmében lépett akcióba a közelben portyázó ragadozóval szemben.
#élhető környezet
Átlátszó: Toxikus hatású anyagokat találtak gödi kutakban
A légszennyező anyagként kibocsátott oldószer a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe.
Indul a fiókareptetés a varjaknál, ne lepődjünk meg, ha támadnak
A következő jó másfél hónapban jobb, ha számítunk arra, hogy támadnak a madárszülők. Ne fussunk el, de akár a szatyrunkat is használhatjuk pajzsként.
Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
Veszélyes szúnyogokat keresnek Magyarországon, a lakosság segítségét kérik
A kutatók olyan inváziós csípőszúnyogokat akarnak vizsgálni, amik emberre veszélyes kórokozókat is terjesztenek.
Kísérleti uniós programba került Budapest, Miskolc és Pécs
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
Elmagyarázták Áder Jánosnak, mi a baj a Fertő tavi beruházással
A leköszönő államfő legutóbbi podcastja leginkább a Fertő tavi beruházás melletti PR-akciónak tűnt, amiben a bolygóvédő szerepet választó Áder János is mellette érvelt. A Fertő tó Barátai Egyesület titkára pontokba szedte a köztársasági elnök számára, hogy miért kritizálják a beruházást.
Annyira szennyezett egy amerikai folyó, hogy megérinteni sem szabad a vizét
Akinek a sebe érintkezik a marylandi Back River vizével, annak azonnal orvoshoz kell fordulnia.
A fiatalok többsége gondolja, hogy a klímaválság elpusztíthatja a civilizációt
Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról.
A Fertő tavi beruházás PR-akciójává vált Áder János bolygóvédő podcastja
Nem csak a fejlesztő cég igazgatója érvelt a beruházás mellett, de maga a Föld megmentését és a klímavédelmet zászlajára tűző leköszönő köztársasági elnök is. Áder János a választási kampány hevének tudja be a fejlesztést ért kritikákat, amelyekre nem sok szót vesztegettek.
Nyakunkon a fészekelhagyási szezon, jobban jár a kismadár, ha sorsára hagyjuk
Nem árvák, nem kell megmenteni és összeszedni a talált madárfiókákat – figyelmeztetnek a madárvédők.
Akkorát drágult a napraforgóolaj, hogy visszahozhatják a mumusként kezelt pálmaolajat
Már keresik a napraforgóolaj alternatíváit a hazai élelmiszeripari cégek is, miután az orosz–ukrán háború miatt leálltak a szállítások, fogynak a készletek, és az idei termelés feltételei sem biztatók. A leggyorsabb megoldás a repceolaj lehet, de itt is végesek a készletek, hosszú távon a korábban nagy mumus pálmaolaj lehet a megoldás sokak számára. Leszámítva, hogy a legnagyobb termelő épp megtiltotta az exportot.
Magyarországon is érezni lehetett a boszniai földrengést
A szerencsétlenség egy emberéletet követelt a balkáni országban.
Betiltotta a Twitter az éghajlatváltozásról megtévesztően kommunikáló hirdetéseket
Így köszöntötte a közösségi oldal a Föld napját.
Így neveljünk palántát, ha nem akarjuk készen venni
Tavasszal feléledhet bennünk a vágy, hogy otthon, vetőmagról termesszünk zöldségnövényeket. De sok mindenre figyelnünk kell, lakásban a növény fejlődése jóval bizonytalanabb, mint a kertészetben megvett palántánál.
Dúll Andrea: Sok gimnazista nem akar gyermeket, mondván „úgysincs a Földnek 20-30 évnél hosszabb jövője”
A magyarokat is érinti a klímaszorongás, a jelenségnek a leginkább a középiskolások kitettek, azonban optimizmusra ad okot, hogy az ökoszorongás sokakat cselekvésre ösztönöz – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Dr. Dúll Andrea, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettese, egyetemi tanár, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója.
Az ENSZ segélykiáltása a Föld megmentéséért: eljött a „most vagy soha” pillanat
Arcul csapta az emberiséget a klímaváltozás az utóbbi jó egy évtizedben, s a legfrissebb tanulmányok szerint alig van esélyünk a globális éghajlati katasztrófa elkerülésére.
Több tengerparti város is süllyed, de nem csak a tengerszint emelkedése miatt
Az emberi tevékenységek több, főleg délkelet-ázsiai országban járulnak hozzá ahhoz, hogy a természetes süllyedés súlyosbodjon. Van olyan kínai város, amely évente 5 centiméterrel kerül mélyebbre.
Azzal is Ukrajnát segítjük, ha otthonról dolgozunk, vagy ha tömegközlekedéssel járunk
Minél kevesebb energiát használunk, annál jobban ártunk az oroszoknak.
zCast: Már az is zöld befektetés, ha kicseréljük az ablakokat
Mennyire szabályozott, mit is nevezhetünk fenntartható befektetésnek? Csábító hozammal is jár egy ilyen, vagy a hosszú távú hatása jobb csak? A zCast következő adásában a fenntarthatóság és a pénzügyek, a fenntartható befektetések és a zöld hitelek kerültek górcső alá.