Ki az, akinek meg se kottyan a budapesti hőség? Hűvösebb van-e a metróban, mint a villamoson? Találunk-e ivóvizet a pizzakőként felforrósodott flaszteren sétálva? Földes András nagyvárosi túlélőtúrája a kánikulában, jótanácsokkal.
Jóváhagyhatná az energiaügyi miniszter, hogy esetenként határérték fölé emelkedjen a paksi atomerőmű alatti Duna-szakasz vízhőmérséklete. Az ezt lehetővé tevő, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben az ellátásbiztonságra hivatkoznak. A környezetvédelmi szakértő szerint egyes élőlényeknek már a mostani határérték is túl magas. A Greenpeace energiaügyi szakértője pedig jelezte: inkább az esti időszakban túl drágán mért importáram miatt aggódhat a tárca, ami egyébként szűk egy hetet hagyott az észrevételezésre.
A hatóságokat az időjárás is akadályozza a kár elhárításában.
Három éve dokumentálták először a világon is csaknem egyedülálló esetet Magyarországon – most megismétlődött a „bravúr”.
Az állatok veszélyt jelentettek az emberekre.
A dél-amerikai tengerpart közelében élő cápák közül 13 egyedet vizsgáltak, mind a 13-nak a szervezetében kimutatták a drogot, amelyet vélhetően csempészek öntöttek a vízbe.
A hód vadon élő állat, de nem támad, csak védekezik. Budapesten is szép számmal jelen van, de könnyű elkerülni. A múlt heti népszigeti incidenshez hasonló esetek extrém ritkák, és igazolja, nem jó ötlet városi emberként a hóddal parolázva kerülni közelebb a természethez. Kutatóval eredtünk a hódharapás tanulságainak nyomába.
Nincs hőmérsékleti rétegződés a tóban, így egyelőre algavirágzás sem, hiába vált langymeleggé a vize a hőhullámban. De azt tudja, mitől látjuk türkiznek a Balatont?
Melegszik a Holt-Marcal, túl lassan cserélődik a vize, aggódik a horgászegyesület.
A Rám-szakadékot sziklaomlás miatt a Pilisi Parkerdő még április végén ideiglenesen lezárta, majd geológiai és statikai vizsgálatot végeztetett. Most néhány biztonsági beavatkozást követően újra megnyílt, de hangsúlyosan felhívják a figyelmet, hogy látogatásával járó veszélyekkel és kockázatokkal mindenkinek tisztában kell lennie, s azokért a felelősséget magának kell vállalnia.
Bár egyre több van belőlük, még több háztartásban is elkelnének a légkondicionálók. Használatukkal ugyanakkor fokozzuk a már most szemmel látható felmelegedést. HVG-Ténytár.
A színpompás sivatagi látványosságot az El Niño-jelenség okozza.
Gyártása egyre fejlettebb, de nagyon kevés helyen kapható, és nem látszik egyértelműen a környezetvédelmi hatása. A magyar kormány az EU-ban az elsők között hozna törvényt a hagyományos hústermelés védelmére. Van oka ezt a műhústól félteni? És mi van a mesterséges egérhússal?
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Míg nálunk országos felháborodás kíséri egy-egy fokozottan védett farkas megölését, a szomszédos Ausztria Tirol tartományának kormányzata rendszeresen engedélyezi a farkasok kilövését, mivel a juhok megölését nekik tulajdonítják. Mostanra azonban már az Európai Bíróság is kimondja: ezt nem tehetik meg, a védettség alól nincs kivétel. A döntés minden tagállamra érvényes.
Évtizedekig senki sem szerzett érvényt az előírásnak.
A Kúria döntése szerint a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. A zöldszervezet szerint a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel túlmutat a Fertő tó ügyén.
Egy helyi lap szerint mindez nyílt titok a szállítmányozó szektorban, hiszen így tudnak több pénzért dupla műszakot vállalni.
Egyre súlyosabb erdőtüzek és hőhullámok sújtják Görögországot.
Balatonőszöd és Balatonszárszó között bukkant fel egy horgász csalihalas hálójában egy 20 centis páncélú aligátorteknős.
