Minden tudományos alapot nélkülöz, és még saját szakmai elemzésének is ellentmond az Európai Bizottság farkasok védettségének felpuhítását célzó javaslata – figyelmeztettek természetvédő szervezetek hétfőn, egy nappal a Berni egyezmény állandó bizottságának az ügyben várható döntése előtt. 

A javaslat lényege, hogy a farkast kihúzzák az egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról, és a védett, de vadászható fajok közé írják fel. A száz éve a kihalás szélére került ragadozók száma az utóbbi évtizedekben a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően számottevően emelkedett, de jelenlétük egyre több konfliktussal jár. Főként az állattartó és vadgazdálkodási ágazat panaszkodik.

A farkas ugyan továbbra is védett maradna, de a lépés lehetőséget biztosítana arra, hogy könnyebben lehessen rájuk kilövési engedélyt kapni.

A javaslattal tavaly év végén állt elő Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök (akinek kedvenc póniját, Dollyt tépte szét egy vad tavaly ősszel), idén szeptemberben pedig a tagállamok illetékes miniszterei is jóváhagyták, ezután kerülhetett a Berni Egyezmény állandó bizottsága elé, amely várhatóan december 3-án veszi napirendre Strasbourgban.

A fejleményeket sokkolónak nevezte Sabine Leemans, a WWF EU biodiverzitásért felelős vezető munkatársa azon a hétfői sajtóbeszélgetésen, amit a European Environmental Bureau (EEB), a WWF EU, a Birdlife Europe és a ClientEarth szervezett a témában. A természetvédő jelezte, kevés esélyét látják, hogy az állandó bizottságban elutasítanák az előterjesztést – amikor az EU miniszterei döntöttek róla szeptemberben, csak Írország és Spanyolország utasította vissza –, ettől függetlenül azt kérik az állandó bizottság tagjaitól, hogy ne szavazzák meg a farkas védelmének gyengítését. Korábban más természetvédelmi szervezetek (hiába) kérték azt, hogy napirendre se vegyék a javaslatot:

A szakember emlékeztetett, hogy bár az Európai Bizottság a farkasok populációinak helyreállásával indokolja a lépést, valójában a határokon átívelő kilenc európai farkaspopuláció közül hatnak a státusza továbbra is sebezhető vagy közel veszélyeztetett. Szomorúnak nevezte, hogy 2022-ben – amikor Svájc hasonló értelmű javaslatot terjesztett az állandó bizottság elé – az EU még elutasította védettség visszasorolását, és arra is figyelmeztetett, hogy a döntéssel nem fogják megoldani a kihívásokat, az egész

csupán egy álmegoldás, ami háttérbe szorítja a hatékony, valós fellépést.

A nagyragadozók haszonállatok körében végzett pusztítása megelőzhető, és vannak hatékony védelmi módszerek is, például a többsoros villanypásztor és őrkutyák kombinációja – emlékeztetett a szakember. Szerinte a döntés: nem csak évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseit veti vissza, de nagyon rossz precedenst jelent, és kedvezőtlenül hat az Európai Unió jövőbeli természetvédelmi politikájára, sőt, mivel ennek nyomán át kell majd írni az EU élőhelyvédelmi irányelvét, ez alkalmat adhat más fajok státuszának természetvédelmi szempontból kedvezőtlen irányú megváltoztatására is, ennél fogva 

nagyon veszélyes, ha elfogadják.

Ellentétes a szabályokkal

Nem fog semmit megoldani, csak könnyebb lesz megölni a farkasokat – kommentálta a várható döntést Friedrich Wulf, a Pro Natura – Friends of the Earth Switzerland biodiverzitási igazgatója, aki szerint az, hogy nincs valós tudományos alapja az előterjesztésnek önmagában ellentmond a Berni egyezmény (és egyébként az EU) saját szabályainak is. Az EU-javaslatot megalapozó tanulmánnyal kapcsolatos kétségek ügyében eljárást is indított az európai ombudsman.

A Berni egyezmény egy 1997-es ajánlása például külön felhívta a figyelmet, hogy fajok védett státuszának megváltoztatását csakis tudományos bizonyítékok alapján, fenyegetettségének, ökológia szerepének aprólékos mérlegelése után kezdeményezzék – szerinte ezek az ajánlások jelen esetben nem teljesülnek. 

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy az intézkedéssel segíteni kívánt haszonállattartók is kedvezőtlen fejleményekre számíthatnak:ha a könnyebb kilőhetőség miatt végeznek egy adott farkasfalka kulcsegyedével, az oda vezethet, hogy a felbomló közösség tagjai már nem tudnak hagyományos módon vadászni a vadonban, és a könnyebb préda haszonállatokra fanyalodnak. Ezt Svájcban – ahol rendszeresen lőnek ki még akár nemzeti parkban honos farkasokat is (ami miatt jogi eljárás is zajlik ellenük a Berni egyezmény keretein belül) – meg is tapasztalták.

Többségben a farkasok ellen

A természetvédelmi szakemberek nem optimisták, úgy látják, jó esélye van annak, hogy a sorrendben 44. Állandó bizottság 50 tagjának kétharmados többsége – legalább 34 állam képviselője – a farkasok ellen szavaz majd. Ennyi kell ugyanis, hogy átmenjen az előterjesztés. Egy valakiről lehet biztosan tudni Friedrich Wulf szerint, hogy kitart a farkasok szigorú védettsége mellett: Nagy-Britannia. 

Még meg lehet fúrni

A javaslat esetleges elfogadásával azonban még nincs minden veszve a farkasok szempontjából. Egyrészt a döntés után három hónapig még lehetőség nyílik rá, hogy semmissé tegyék. Ehhez a tagok egyharmadának– 17 országnak – közösen kell jeleznie, hogy ellenzik, és ha ezt írásba is adják, nem válik jogerőssé a döntés. 

Másrészről az sem jelent majd azonnali vérengzést, ha jogerőre emelkedik. Utána ugyanis még át kell írni az EU Élőhelyvédelmi irányelvét, azt követően pedig a tagállamok saját hatáskörben szabályozzák a kérdést. A farkas védett fajnak számít majd ezután is, de míg jelenleg csak azokat az állatokat lehet kilőni, amelyek valóban okoztak károkat – bár ettől szabálytalanul többen is eltérnek –, a jövőben a védettség enyhítésével jó eséllyel állapíthatnak meg kilövési kvótákat. Ettől persze az egyes tagállamok még dönthetnek úgy, hogy továbbra is nagyobb védettséget biztosítanak a faj számára, Friedrich Wulf szerint azonban nagyon világos, hogy 

bármilyenek is lesznek a részletszabályok, lőni fogják őket.

Magyarországon tavaly keltett nagy felháborodást a Svájcból Borsodig vándorolt farkas kilövése, az ezért felelős vadászokat a közelmúltban engedték ki a letartóztatásból, tavasszal pedig öt farkas lelövése miatt akciózott a Nemzeti Nyomozó Iroda Putnok környékén.

A Sajó-völgyi farkasöléseket és a faj által okozott konfliktusokat, illetve azok megoldási lehetőségeit az év elején videóriportban is feldolgoztuk: