Egyszerre siker és probléma a napelemes rendszerek gyors felfutása
A napelemes rendszerek működtetése közben felmerülő problémákat több újfajta módszerrel lehet kezelni – állítja szerzőnk, Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
„Egyre magasabb a negatív áras órák száma az európai villamosenergia-piacokon a PV-k nagyon gyors elterjedése miatt.” „Az elmúlt hetekben a kora esti órákban gyakran találkoztunk 350 euró/megawattórás árakkal a hazai villamosenergia-piacon, ennek oka a PV-k nagyon gyors elterjedése.” Mind sűrűbben olvashatunk ilyen megállapításokat a hazai és az európai sajtóban. E cikkekből úgy tűnik, minden negatív vagy negatívnak tűnő tendencia oka a napelemes (fotovoltaikus – PV) rendszerek gyors terjedése. Hogy is van ez?
Az valóban egyértelmű, hogy itthon – akárcsak sok más EU-tagállamban – az utóbbi 5-6 esztendőben szinte kizárólag szél- és naperőművek épültek, a hagyományos gáz- és szenes erőművi beruházások eltűnőben vannak. Most már nemcsak a változó költségeket tekintve (ami a szél és a PV esetében közel nulla), hanem a teljes élettartamra vetítve is (azaz a beruházási költséget is figyelembe véve) versenyképes a PV és a szélalapú termelés. Korábban a komoly támogatások (például a kötelező átvételi rendszerek), majd később a jóval költséghatékonyabb aukciók segítették a napos és a szeles kapacitások térnyerését (nálunk csak az előbbiekét), ma pedig már gyakran piaci alapon épülnek ezek a kapacitások. Nem véletlen, hogy az EU átlagában elérte a 45 százalékot a megújuló technológiák részaránya az összkapacitáson belül.
A cikk a Fenntartható fejlődés 2025 című magazinban jelent meg először. A kiadványnak a hvg360-on megjelent cikkeit itt találja. A magazin itt rendelhető meg.
Az is látható az európai adatokból, hogy a PV a nyerő technológia: engedélyeztetése sokkal könnyebb, mint a szélerőműveké; jól skálázható 1 kilowattól akár 100 megawatt fölé is, földrajzilag jól diverzifikálható, valamint a lakosság maga is képes kisebb léptékben megvalósítani (igaz, ez nálunk mostanában a szabályozási okok miatt egyre nehézkesebb).
Azt a kettősséget próbálom szemléltetni, amit a napelemek gyors elterjedése jelent az európai tagállamokban, köztük Magyarországon. Előbb a legfontosabb három rendszerintegrációs problémát foglalom össze, majd olyan megoldásokat mutatok be, melyekkel a jelenlegi gyors felfutás is kezelhető.
1. A megújulók árcsökkentő hatása.