Kevesebb sertéshúst kellene fogyasztaniuk a dánoknak, mert így is a világátlag kétszeresét fogyasztják sertésből, marhából és tejtermékekből. Csak így teljesülhet a dán klímavédelmi stratégia.
Összezavarja a bögölyök hőérzékelését a napsütésben a fehér-fekete csíkhatároknál fellépő hőmérsékletkontraszt, így nehezebben találják meg a testfelszín alatt húzódó, környezetüknél kissé melegebb vérereket – bizonyították be az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói.
Szélerőművek ellen tiltakoznak a klímaaktivisták, amelyek működése sérti a számi kisebbség jogait.
Európában egyre többen vesznek biotermékeket, és Magyarországon is egyre elterjedtebb a bio, de lesz elég termék? Erről kérdeztük a Biofach, a világ legnagyobb, ökológiai termékeket bemutató nemzetközi vására után Drexler Dórát, az ÖMKi ügyvezetőjét, az IFOAM Organics Europe alelnökét.
Kiemelték, hogy minden magyar háztartás akarata ellenére átlagosan mintegy 537 ezer forinttal járult hozzá a gázfüggőség fenntartásához.
Ugyanis együttes szedésük módosíthatja a gyógyszerek hatékonyságát, esetleg fokozhatja a mellékhatásokat.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
Ciprus közelében összesen hét bálna pusztult el az elmúlt napokban.
Szalámitaktika az engedélyezésnél, elmulasztott hatásvizsgálatok, elégtelen jogszabályi környezet, nem végiggondolt stratégia, az egyeztetés hiánya – sorolja a WWF a legfőbb problémákat a kormány akkumulátorgyáras törekvéseivel kapcsolatban. A környezetvédők szerint nem lenne baj a gyárakkal, ha kormányzat jobban odafigyelne, hova és hogyan telepítik őket, és számolna a hatásaival. Tíz pontban össze is szedték, hogyan kellene csinálni.
Ráküldték a vízirendészetet a balatonföldvári móló ellen tiltakozó aktivistákra.
Hatalmas távolságra vándorolt az a fiatal farkas, ami Svájc déli részéből indult még tavaly. M237 az elmúlt hetekben egészen a vértesi erdőkig jutott. A farkasokról tudott, hogy messzire képesek elkóborolni, de a mostani kivételes eset, mert nyomkövetője elárulja, merre járt.
A jelenlegi életmódunk nem fenntartható, mégis sokan nyűgként tekintenek arra, hogy változtatni kellene az életmódjukon. Egy szervezet viszont azt mondja: létezik egy módszer, amely egyszerre jó a környezetnek, de az életminőségünket is növeli. Az idén 17 éves GreenDependent segítségével utánajártunk annak, mi a különbség a kislábnyomos és a másfélfokos életmód között, és egyáltalán miért éri meg változtatni?
A Monsson 2024-től kezdődően két másik napelempark építését tervezi további 600 millió eurós beruházással az Arad megyei Kisjenő (Chisineu-Cris), illetve Mácsa (Macea) területén, amelyek együttesen további 800 megawatt teljesítményre lesznek képesek.
Az előző generációkat, a vállalatokat és a kormányokat is hibáztatják a megkérdezett diákok az üvegházhatás kialakulásáért.
A cég olyan szerkezeteket szerelt fel, amelyek megakadályozzák, hogy a madarak áramütést szenvedjenek.
A kormányfő szerint ez volt az évszázad legnagyobb új-zélandi természeti katasztrófája.
A humorista a NER-es "sikermellényben" mutatja be, milyen pusztítás ment végbe a tónál addig, amíg végül a gazdasági helyzetre hivatkozva leállították a beruházást.
Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete, a tudósok azt mondják, még sohasem láttak ilyen szélsőséges helyzetet. A jég kiterjedése várhatóan még tovább csökken, mielőtt az idei nyári olvadási szezon véget ér.
Már az is eredmény, hogy a sok madárfajnál tapasztalt állománycsökkenés az utóbbi pár évben megállt.
A 2010-es években könnyedén teljesítette kibocsátáscsökkentési céljait Magyarország, az akkori hozzáállás azonban nem elég a 2030-as vállalások eléréséhez. Szakpolitikai váltásra, és a folyamat szoros nyomon követésére van szükség. Ezért készítették el az első klímasemlegességi jelentést.
