Érd polgármestere a közelmúltban jelentette be, hogy a vízszolgáltatás a reggeli és az esti órákban elérte kapacitása felső határát, így ezekben az időszakokban korlátozásokat vezetnek be. A hatósági árszabályozás eredményeképpen Érd és Térsége Víziközmű Kft. egy liter palackos ásványvíz áráért, 219 forintért kénytelen adni 1000 liter ivóvizet. Ez az emelkedés olyan forráskiesést okoz a szolgálati oldalon, amely a korlátozásokhoz hasonló kompromisszumra kényszeríti őket – írja az Index.

Ugyanilyen kompromisszumokat kötött Diósd, Tárnok, Törökbálint, Sóskút és Pusztazámor vezetője is. Az ott élők reggel 5 és 9, valamint este 18 és 23 óra között locsolási és medencefeltöltési céllal nem használhatják a vízcsapokat. A városok vezetői arra ösztönzik a lakosokat, hogy vízgyűjtő berendezések segítségével, csapadékvízzel helyettesítsék az ilyen jellegű vízhasználatot. Emellett a nem tilalmi órákban feltölthetik saját tárolóikat, és a saját kútjaikat is használhatják.

A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., amely Tahitótfalutól Nagykovácsiig felel a vízszolgáltatásér, ugyanezt kéri a szolgáltatási területén élőktől. A DMRV alá tizenhat, míg az érdi szolgáltató alá hat település tartozik.

A szolgáltatók a korlátozásokon kívül tehetetlenek, a kormány ugyanis 2013-ban befagyasztotta az árakat. A cégek legnagyobb problémája az, hogy a víz árán kívül a többletköltségeiket, a szállításhoz és a kitermeléshez szükséges energia árát sem fedezik a bevételek – pedig ezek a költségek három-négyszeresükre nőttek az elmúlt évben. 2021 óta emelkedett a központi költségvetésbe befizetendő közműadó is, ez pedig végképp megpecsételte a szolgáltatók sorsát. Ilyen finanszírozási problémák mellett a hálózat karbantartása és a bővítés szóba sem jöhet.

Érd városának korábbi polgármestere, T. Mészáros András szerint a városban jelenleg 30 százalékos a földben elszivárgó vízveszteség. Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. eddig elő tudta teremteni a szükséges forrásokat, de ezentúl a jogszabályban előírt nyomástartományban csak akkor tudják kiszolgálni a csúcsigényeket, ha a közeljövőben nem lesznek újabb nagy vízigényű beruházások, a népességnövekedés pedig megáll, vagy tartósan csökkeni kezd.