Már nem kell sokat várni az Intel új, laptopokba szánt processzoraira, mely egy külön egységet is kap a mesterségesintelligencia-feladatok elvégzésére.
A számítástechnika felhőbe költöztetése sok terhet levesz az egyéni felhasználók válláról, és még az egyének karbonlábnyomát is csökkenti. De mi a helyzet ebből a szempontból a felhőkkel?
A hőszigetelés fontossága az elmúlt időszakban különösen aktuális kérdéssé vált: az, hogy ingatlanjaink megfelelő módon legyenek szigetelve, nemcsak pénztárcánk, de környezetünk érdeke is. A mai technológia szerencsére lehetővé teszi, hogy mindkét szempontnak megfeleljünk. De hogyan álljunk neki, milyen anyagokat válasszunk és mire figyeljünk a kivitelezésnél? Cikkünkben ennek járunk utána.
Az IBM mérnökei olyan chipen dolgoznak, amelynél 14-szer kevesebb energiát használ a mesterséges intelligencia, mint a jelenlegi csúcsprocesszorok.
Szokatlan, ám működik: az IBM szakemberei az emberi agy mintájára készítettek egy el chipet, amellyel csökkenthető lehet a mesterséges intelligencia karbonlábnyoma is.
Sokkal kényelmesebbé és környezetbarátabbá válhat az otthonok felfűtése, ha a finn Warming Surfaces Company gyakorlatilag észrevehetetlen fűtési rendszere a gyakorlatban is elterjed.
Módosítják az épületek energiatanúsítványáról szóló szabályokat. Eladás esetén nem lesz kötelező elkészíttetni a tanúsítványt, de a vevő kérésére át kell adni. A jelenleginél várhatóan alaposabb és érhetőbb is lesz. Úgy tudjuk, az erről szóló rendelet már csak a megjelenésre vár.
Különböző formájú és textúrájú tárgyakat tud megfogni a Cambridge-i Egyetem szakemberei által megalkotott, viszonylag egyszerűen működő robotkéz.
„Hiszünk abban, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia” – osztja meg cége ars poeticáját Tóth Zoltán, az E.ON egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetője. Méghozzá egy viszonylag újkeletű szolgáltatásuk, a fogyasztás szabályozása kapcsán. Hogy ez mi fán terem, hogyan és mennyiben tud hozzájárulni az energiahasználat optimalizálásához? Ez is kiderül az alábbi interjúból.
„A vállalatok több mint 80 százaléka szerint energiahatékonyságot növelő beruházásokra is szükség van a versenyképesség fenntartásához.” – jelenti az Ernst & Young, a magyarországi közép- és nagyvállalatok körében készített felmérésében. Az ipari vállalatok energetikai beruházása akár éven belül is megtérülhet a fűtési és hűtési költségek megtakarításával. Ezzel a vállalatok jelentős versenyelőnyre tehetnek szert most és az elkövetkező években. Hogyan tudják hatékonyabbá tenni az energiafogyasztásukat? Ennek jártunk utána.
Svéd kutatók olyan fából, citromból és kókuszból készült anyagot találtak fel, ami képes tárolni a hőt és a hideget is, és szükség szerint le is tudja azt adni.
A magyar háztartások 40 százaléka tervez energiatakarékossági beruházásokat; tavaly július óta 10 százalékkal többen költenének energiahatékonysági korszerűsítésre otthonukban – derült ki a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb reprezentatív kutatásából.
Az ügynökség elsősorban a lakosság energiahatékonysági beruházásait fogja támogatni.
A tagállamok tanácsa ma elfogadta azt a jogszabályt, amely újabb forrásokkal egészíti ki a helyreállítási alapokat.
A megnövekedett energiaárak okozta gazdasági környezetet nem szükséges bemutatni, az energiakrízis kivétel nélkül minden szektorra hatással van. A vállalatvezetők keresik a megoldást, hogyan csökkenthetik a vállalatok energiafogyasztását. Két szemlélettel vizsgálják a lehetőségeket, megszorítás vagy energetikai fejlesztés. Az energetikai beruházásba fektetett tőke azonban hamarabb megtérül, mint sokan gondolnák.
A Torontói Egyetem munkatársai egy olyan új ablaküveget tesztelnek, melyben folyadékot lehet keringetni. Függően attól, hogy milyen folyadék áramlik a többrétegű üvegben, több dolgot is ki lehet szűrni – például nyáron elég csak a fényt beengedni, a hőt adó infravörös sugárzás „kizárható”. A kutatók szerint az általuk „folyékony ablakként” emlegetett fejlesztéssel jelentősen spórolni lehet a környezetterhelésen és a rezsiszámlákon is.
Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.
Várhatóan az energiahatékonyságon lehet majd a fókusz az Apple új lapkája, az A17-es processzorok esetében, ami végső soron az iPhone-ok üzemidején javíthat.
Az energiaválság közepén mindenkinek fejleszteni kell, ha nem akar lemaradni.
Megváltoztak a preferenciák és új trendek is megjelentek, ugyanakkor van olyan tényező, amin a mostani gazdasági helyzet sem módosított. Nincsenek könnyű helyzetben az irodát vagy raktárt bérlő vállalkozók, a jelenlegi változások teljesen új megközelítést igényelnek.
