Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Megszavazta az Európai Parlament az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet. Ezeket az ötleteket az Európai Tanáccsal már egyeztették, most a következő lépésben a Tanács hivatalos jóváhagyása kell ahhoz, hogy életbe lépjen a jogszabály.
A legfontosabb részlet az, hogy 2030-tól csak olyan épületeket lehet átadni, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. Azoknál az épületeknél pedig, amelynek a tulajdonosa, használója vagy fenntartója egy közhatóság, már 2028-tól élni fog a szabály. És nem csak az átadás utáni időszak számít: az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolniuk kell, amikor a kibocsátásmentességről szó van.
A tagállamoknak feladata lesz az, hogy 2030-ra legalább 16, 2035-re pedig 20-22 százalékkal csökkentsék a természetben közvetlenül előforduló elsődleges energiaforrások fogyasztását. A legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületeknek pedig 2030-ra 16, 2033-ig már 26 százalékát fel kell újítani.
Azokra a középületekre és nem lakáscélú épületekre, amelyek már megvannak, napelemeket kell fokozatosan telepíteni, ha ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan lehetséges. Ezen kívül 2030-ra az összes új lakóépületet el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.
A tagállamok 2025-től nem adhatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítésére, a hosszabb távú cél pedig az, hogy 2040-re egyetlen ilyen kazán se maradjon már üzemben.
Kivételt jelentenek az új szabály alól a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületek. Ezen kívül a tagállamok mentességet adhatnak az időszakosan használt épületekre, az építészeti vagy történeti értékük miatt védettekre, valamint a vallási épületekre.
