A Duna budapesti vízállásának két végpontja között több mint 8 méter különbség volt a 2024. szeptemberi árvízcsúcs és a mostani, augusztus eleji történelmi aszályos mélypontot összehasonlítva.
A folyóvizek természetes állapotához igazodnának azok a lépések, amelyek a kormány és a szakértők körében körvonalazódnak a jelenlegi kritikus vízállások megoldására. A megvalósítás így is évekbe telik, és jól látszik annak következménye, hogy 30-40 éve nem lehet kibeszélni a környezeti kérdéseket.
Az alkoholmentes italok és jégkrémek mellett a dinnyék és a ventilátorok forgalma megugrott az elmúlt napokban a HVG által megkérdezett üzleteknél. De kell ellátási problémától tartani a hőkupola vagy az energiafogyasztás visszafogása miatt?
Hőkupola alatt Magyarország, a Duna rekordalacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett, ami az ország energiaellátása szempontjából kritikus döntés. Magyar Péter és a kormány a nagy energiafogyasztókat kötelezte, a lakosságot pedig kérte, hogy a fogyasztás szempontjából legterheltebb időszakban, 17 és 22 óra között takarékoskodjon az energiával. De vajon mennyire tesznek ennek eleget az emberek, mi vezethetett szerintük a jelenlegi helyzet kialakulásához, és mit gondolnak azokról, akik pont a takarékosság ellen buzdítanak?
Melegedő évek, erősödő aszály – nincs benne semmi meglepő, a szakemberek több évtizede előre jelezték, merre tart Magyarország időjárása. A kutatók arra is figyelmeztettek: a Kárpát-medencét Nyugat-Európánál erősebben fogja érinteni a felmelegedés, és – ha az összesített értékeknél közölt 2-3 Celsius-fokos eltérések az átlagokban a laikusok számára nem is tűnnek riasztónak – szélsőségesebbé válik a hazai klíma. Azaz enyhe időszakokat kemény hidegek, hosszú aszályt, akár heves áradások is követhetnek.
Az energiakrízissel most először vizsgázik az új vezetés, és láthatóan érzi is ennek a súlyát. Miben hasonlít, és miben különbözik a régi és az új kormány kommunikációja veszély esetén? Mik a kockázatai az állandó közösségimédia-jelenlétnek, és miért harsog túl mindent a politika még akkor is, amikor milliméterekre vagyunk a paksi atomerőmű leállításától? Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértőt kérdeztük.
Jelentősen visszavetheti az épp nőni kezdett magyar GDP-t, ha sokáig maradnak a korlátozások az iparban és a közlekedésben. A magyar kormány pragmatikus kapcsolatokra törekszik Moszkvával. Összeomlás előtt az Orbán-rezsim PR-gépezete, kérdéses a fideszes káderképző, az MCC jövője. A ceutai válságra az EU-nak jobb választ kellene adnia, mint hogy egymásra mutogatnak a tagországok. Témák és vélemények a világsajtóból.