Június végétől már csakis közel nulla energiaigényű lakóépületekre adnak lakhatási engedélyt, vagyis fel kell kötnie a nadrágot annak, aki új otthon építésébe vág bele. Szerencsére többféle technológia is rendelkezésre áll, ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a szigorúbb elvárásokat.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
29 százalékkal csökkent az átadott lakások száma 2021-ben 2020-hoz képest, de az új építési engedélyek száma alapján szinte biztos, hogy 2022-ben újra növekedést látunk majd.
A szomszédban zajló építkezés miatt egy józsefvárosi ház értéke 150 millió forinttal csökkent. Pikó András polgármester fog tárgyalni az építtetővel a kártérítésről.
Gyorsított eljárással nem sikerült kivitelezőt találni, most a hagyományos módon próbálják megtalálni a céget, amely majd felhúzza az új épületeket a Natura 2000-es területen.
A tehénböfögés és az erdőirtás mérséklése kevés lesz az új klímacélok eléréséhez, az építőipar működését is sürgősen újra kellene gondolni. Ehhez nemcsak a „beépített emisszió” fogalmával kell megismerkedni, de szükség lehet a kenderbetonra és a gombafonaltéglára is.
Az építkezéseknél és a felújításoknál nem csak az építőanyagárak jelentenek problémát: a logisztika, a telekárak és a munkaerőköltség emelkedése is a drágulás irányába mutatnak.
Ahogy szigorodnak a jogszabályok, úgy válnak egyre népszerűbbé a környezetkímélő lakásfejlesztések, ami a lakásfejlesztő vállalkozások forgalmán is érződik. Ugyanakkor sokszor a vásárlás megfékezése teszi a legtöbbet környezetért, hiába sarkallnak fejlesztésre a kormányzati támogatások.