Koreai gyár települhet Maglód mellé, a helyiek már tüntettek miatta
A maglódiak szerint már körbeveszik őket az ipari parkok és a dugóktól is félnek.
A maglódiak szerint már körbeveszik őket az ipari parkok és a dugóktól is félnek.
Évtizedek óta építési terület az az elsőre erdőnek tűnő káposztásmegyeri telek, amin társasházat akar építeni a tulajdonos. Ennek egyáltalán nem örülnek a környéken lakók, akik évek óta próbálják megóvni az erdőrészletet, újabban élőláncot is szerveztek, és aláírást gyűjtenek kutyapártos segítséggel. A civilek az önkormányzaton kérik számon, hogy eddig miért nem tett valamit, pedig zöld ígérettel nyertek 2019-ben. Újpest széttárja a kezét: jogerős az építési engedély, a Kutyapárt szerepvállalása miatt viszont pártpolitikai haszonszerzésnek bélyegezték a mozgolódást.
Azt sem tudni, mire készülnek az erdőirtás helyén.
Mi okozza az erdőtüzeket, és hogyan teszi gyakoribbá őket a klímaváltozás? Mit jelent az, hogy egy erdő „alkalmazkodik" hozzá? Mennyire kell tartanunk attól, hogy Magyarországra is elérnek a Dél-Európában mindennapossá váló tragédiák? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programvezetőjével.
Szerintük a gyakorlatban nem megvalósítható az erdőirtásról szóló uniós törvény.
Idén eddig “csak” egy bő Nógrád megyényi esőerdő tűnt el Brazíliában.
Egy környezetvédő szervezet panaszolta be a Cargillt, amiért a világ legnagyobb gabonakereskedője olyan szóját is árusít, melyet Brazíliában termesztettek, ahol a földeket részben az őserdő felégetésével szerzik az Amazonas völgyében és másutt. Most először fordul elő az Egyesült Államok történetében, hogy ilyen panasszal fordulnak bírósághoz, amikor a termelési lánc eleje külföldön található.
Az EU-ban csak olyan terméket lehet majd forgalmazni, amelynek az előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással – erről döntött az Európai Parlament.
A Greenpeace az Európai Bizottsághoz fordult.
A WWF bízik benne, hogy a kormány is reagál minderre.
A világhírű főemlőskutató és antropológus megdöbbent azon, hogy Magyarországon jogszabályban akarják engedélyezni a védett erdők kivágását is.
Kiugróan sok, több mint 1000 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki áprilisban a brazíliai Amazonas-medencében – közölte a brazil űrkutatási intézet, az INPE.
Egy friss jelentés szerint a nagy divatmárkák is hozzájárulhatnak az erdőirtásokhoz Amazóniában.
Néhány éve alapos botrány kerekedett a pálmaolaj körül: bejárták a világsajtót a kitermeléshez köthető erdőirtások, emiatt kipusztuló állatok képei és a kényszermunkáról szóló jelentések. Világszerte bojkott is indult az alapanyag ellen. A kép azonban közel sem fekete-fehér: egyáltalán nem biztos, hogy a termelők vagy a fogyasztók jól járnának, ha egy csapásra betiltanák az alapanyag használatát.
Az üzem ellen tiltakozók szerint a Tesla a természetpusztításon túl globális károkat is okoz.
Filemon Mihály állítja: már 2017-ben pályázott, így ha már akkor megkapta volna a pénzt, akkor még évekig lehetett volna gyönyörködni a lombokban.
Egyelőre feloldhatatlannak látszik az ellentét a mezőgazdasági területek iránti igény és az erdők megtartása között. Skót kutatók ötlete nemcsak élelmezési szempontokból jelenthet megoldást, hanem mérsékelheti az éghajlatváltozás negatív hatásait is.
Legkevesebb öt ember meghalt az olaszországi Ischia szigetén történt földcsuszamlásban, és további hét személyt még keresnek. A tragédiához a szigeten zajló illegális beépítések és az erdőirtások is hozzájárultak.
Bár a fa hasznos alapanyag, a felelőtlen erdőirtás rövidlátó és kártékony gyakorlat. Az erdők ugyanis nélkülözhetetlen szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában - mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.
Egy tuskóba vágott Fidesz-fejsze és egy építkezés mellől hívott tüntetésre az LMP-s képviselő.