„Piszkos szójával” táplálják azokat az állatokat, melyeknek húsát azután a boltokban árusítják az Egyesült Államokban és másutt – fogalmazta meg a vádat a Client Earth nevű környezetvédelmi szervezet. Az indoklásban azt hangsúlyozzák, hogy most kell megállítani az őserdők kipusztítását Brazíliában, mert különben vissza nem fordítható folyamatok indulhatnak el.

Jogi alapja a feljelentésnek az OECD környezetvédelmi irányelveiben keresendő. A fejlett államokat tömörítő Párizsban működő szervezet, melynek Magyarország is tagja, egyre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a globális gazdaság fejlődése szinkronban legyen a párizsi klímavédelmi egyezmény előírásaival.

Mi a célpont? A Cargill az Egyesült Államok legnagyobb, nem tőzsdén jegyzett magánvállalata: forgalma tavaly 165 milliárd dollár volt. Erre hivatkoznak a környezetvédelmi szervezet ügyvédei is, mondván: a Cargillnak elég sok pénze van, ezért odafigyelhetne arra, hogy a szóját milyen körülmények között termesztik Brazíliában, amely a világ legnagyobb szójaexportőre.

A Cargill ünnepélyesen megígérte, hogy a maga részéről véget vet az őserdő kipusztításának 2025-re az Amazonas völgyében, 2030-ra pedig minden más területen, ahol neki termesztenek gabonát vagy szóját.

Konkrétan mit kifogásolnak a környezetvédők?

Egyrészt azt, hogy a Cargill nem figyel arra, hogy más kereskedők, akiktől szóját vesz, milyen hatással vannak az Amazonas őserdők kipusztítására. A gyakorlatban ugyanis a Cargill a szója 42 százalékát olyan kereskedőktől vásárolja meg Brazíliában, akik fütyülnek a környezetvédelmi szabályokra. Arra sem figyel oda a Cargill, hogy kikötőiben milyen szóját rakodnak be, pedig ezzel is hozzájárul az őserdők kipusztulásához – vélik a környezetvédők.

Arra is felhívja a figyelmet a környezetvédők panasza, hogy a Cargill megsérti az őslakosság jogait az Amazonas völgyében, ahol az őserdő kipusztítása létükben veszélyezteti az ott élő közösségeket.

Mit mond a Cargill?

„Nem vásárolunk szóját olyan gazdáktól, akik a földjüket az őserdőtől szerezték meg. Arra is ügyelünk, hogy ilyen szója ne kerülhessen be a kereskedelmi láncba. Ha mégis ilyesmit tapasztalunk, akkor rögtön fellépünk ellene” – mondta a gabonakereskedő szóvivője a londoni Guardian tudósítójának. Csakhogy tavaly a sajtó leleplezte, hogy a Cargill vásárolt szóját egy olyan gazdától, aki úgy szerezte földjét, hogy felégette az őserdőt az Amazonas völgyében. Tegyük hozzá, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök idején a hatóságok igen elnézőek voltak ezzel a gyakorlattal szemben. Az új elnök, a baloldali Lula határozott fellépést ígért az Amazonas őserdő kipusztítása ellen, és kormányába bevett olyan környezetvédőket, illetve a helyi lakosság képviselőit, akik aktívan küzdenek ez ellen.

Súlyos vádpont a Cargill ellen, hogy olyan óriásláncoknak szállított takarmányt, melyek azután csirkét tenyésztettek a Tesco, a McDonald’s és más óriások számára. 800 négyzetkilométer őserdőt emiatt égettek fel a Cerrado szavannán.

A Mighty Earth környezetvédő szervezet emiatt meg is támadta a Tescot. Arra akarják rávenni, hogy szakítsa meg a kapcsolatait a Cargillal, mert az a Santa Ana óriásfarmon is termeszt szóját. Ott 400 hektárt úgy szereztek, hogy múlt szeptemberben felégették az őserdőt Brazíliában.