Csányi Vilmos etológust nem kell bemutatni. Új művében, a Teremtő képzelet – A kreativitás evolúciója című könyvben az emberré válás útját mutatja be az etológus szemszögéből, és kitér arra is, hogy mi az emberi élet értelme.
Tud-e repülőgépet gyártani a dínó? És karórát az ember? Meghökkentő válaszok lehetetlen kérdésekre: jövő- és múltkutatás Csányi Vilmossal.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megismerkedünk az ukrán-orosz ellentét és a francia bulldogok iránti rajongás eredetével.
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak tanulmányából.
A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.
Aprócska, alig szőrös, szörcsögve lélegzik, denevérszerű fülei és békára emlékeztető arca van, és napjaink egyik legtrendibb "kiegészítőjének" számít, mi az? Ez a francia bulldog, amely Magyarország és a világ egyik legnépszerűbb fajtája, amely az ember nélkül amúgy nem is létezne. Az ebdivat okait kutatva az ELTE etológusának, Kubinyi Enikőnek a segítségével azt is körüljárjuk, mit árul el egy kutyáról a fajtája, illetve hogy árt vagy használ a kutyáknak a népszerűség.
Olykor a gyerekeket, rokonokat pótoljuk a kutyákkal és macskákkal – állítja Kubinyi Enikő etológus, aki többek között a kutya-ember kapcsolatot, a társállatok egyre növekvő népszerűségét kutatja.
Az Earth Species Project (ESP, földi fajok projektje) nonprofit vállalkozás alapítói abban bíznak, hogy az emberek a technológia segítségével közelebb kerülhetnek az állatok megértéséhez.
Ebből pedig az következik, hogy a macskák is erősen tudnak kötődni a gazdijukhoz.
A magyar kutatás során 42 állatot vizsgáltak alváslaborban.
Új kutatás bizonyítja az állatok elvont gondolkodásra való képességét. Máshogyan reagálnak ugyanis a napos csibék egy esemény várható, illetve meglepő kimenetelére.
A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban.
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban – derül ki az ELTE tudósainak friss kutatásából.
Az ELTE etológusainak vizsgálata igazolta, hogy némely kutyák kiemelkedően sokat megértenek az emberi nyelvből. A kutatásban részt vevő kutyák között voltak olyanok, amelyek akár száz vagy még több játék nevét képesek voltak megtanulni.
Jobban érthetik a lovak, ha az ember úgy beszél hozzájuk, mint a kisgyerekekhez - állapították meg francia kutatók.
Jane Goodall etológus, környezetvédő aktivista már gyerekként megkezdte az állatok megfigyelését. Alapdiploma nélkül szerzett PhD-t. A környezetvédelem felé egy amerikai tudományos konferencián hallottak fordították. Abban bízik, hogy a fiatalok folytatják, amit ő elkezdett. Portréinterjúnk.
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
Összpontosíts a saját feladatodra, de közben másokra is figyelj – derül ki egy friss magyar-német kutatásból, amely a patkányok csoportos keresési eredményességét vizsgálta.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratban jelent meg beszámoló.
Magyar kutatók arra jutottak, hogy nem érdemes farkast tartani, nem lesz olyan engedelmes, mint a kutyánk.
