Tanuljon öregedni a kutyájától!
Kubinyi Enikő etológus azon dolgozik, hogy a kutya az emberi öregedés megbízható állatmodellje legyen. Nemzetközi kutatócsoportja vizsgálatairól, az egyedülálló Kutya Agy- és Szövetbankról is mesélt nekünk, valamint arról, hogy miként ismerhetünk magunkra egy öreg kutyában.
A kutyáról tudjuk, hogy az ember legjobb barátja, de úgy tűnik, abban is segíthet nekünk, hogy többet tudjunk meg a saját öregedésünkről. Bár a kutyák gyorsabban öregednek, mint az emberek, nagyon sok viselkedési és élettani párhuzam van köztünk. Egy kutya is mutathat például demenciaszerű tüneteket, és ez hasonló gondokban mutatkozik meg nála, mint az embernél (például vizelet-visszatartási problémái lehetnek), de súlyos esetekben előfordulhat az is, hogy már nem ismeri meg a családtagokat vagy a gazdáját, céltalanul bolyong a lakásban a kiutat keresve, vagy épp az alvási és ébrenléti ciklusa a feje tetejére áll. Ez egyrészt szomorú, tudományos szempontból viszont nagyon izgalmas, és a kutatók kíváncsiságát is felkeltette.
Az ELTE Etológia Tanszékén nemzetközi kutatócsoport vizsgálja a családi kutyák öregedése során tapasztalt viselkedését, mégpedig genetikai és idegtudományi megközelítéssel kiegészítve. Arra kíváncsiak, hogy milyen változások történnek a kutyák agyában az öregedés során. A csoport vezetője Kubinyi Enikő, az idei A nőkért és a tudományért elnevezésű pályázat egyik díjazottja, ő vezetett végig minket a laborokban.
„A viselkedési vizsgálatokban egyrészt fiatal és idős kutyákat hasonlítunk össze, másrészt van egy százhúsz kutyából álló csoportunk, ezeknek az állatoknak éveken keresztül követjük a viselkedését. Időközben lettek köztük olyanok, akik demenciaszerű viselkedés jeleit mutatják: ez a kutyáknál is spontán megjelenik, akárcsak az embernél, ezért is nagyon fontos modellállatai az emberi öregedésnek” – avat be a már kétéves kutatás rejtelmeibe a biológus, etológus. Ha az egyik kutyán látszik, hogy demenciára utaló viselkedést mutat, előveszik a korábbi videófelvételeket, és elemzik, hogy vannak-e olyan jegyek, amelyek azt vetítették előre, hogy a kutya idővel ilyen állapotba kerül majd.
Emellett kérdőíves kutatásokat is végeznek: már több ezer alanyuk van, és a gazdák észrevételei alapján vizsgálják, hogy egyáltalán mikor kezdenek el öregedni a kutyák. „A nagytestű kutyák összesen 7-8 évig élnek, a kisebbek meg akár kétszer addig. Egyelőre nem tudjuk, hogy a nagy kutyák agyának öregedése egyáltalán megtörténik-e, vagy pedig különböző egyéb, szervi okokból előbb elhaláloznak, minthogy megjelennének náluk a kognitív diszfunkciók.”
Az agyra támaszkodunk
„A sikeres öregedést tekintve mi, emberek is elsősorban arra törekszünk, hogy miközben öregszünk, az agyunk ép maradjon. Ha hanyatlik is a többi szervünk, testrészünk, akkor is tudunk kompenzálni, illetve meg tudjuk oldani ezeket a problémákat, de ha az agy veszíti el az egészséges működést, akkor teljesen rá leszünk utalva a környezetünkre” – mondja Kubinyi Enikő.
A kutatás egyik legfőbb célja, hogy azok az ismeretek, amelyeket a kutyákról szereznek, valamilyen szinten az emberi kutatásokban is alkalmazhatóak legyenek. A másik pedig az, hogy létrehozzanak egy olyan rövid viselkedéstesztet, amelyet kutyakiképzők, állatorvosok is használni tudnak. „Az embernél már létezik: az orvos akár 5-10 perces teszttel is fel tudja mérni, hogy elkezdődött-e a demencia valakinél. A kutyáknál ilyen egyelőre nincsen, ezért célunk, hogy egy állapotfelmérésre alkalmas rövid, bárhol alkalmazható teszthelyzetet csináljunk.”
A hosszú élet titka
A nagyjából húszfős kutatócsoport ezek mellett igyekszik rájönni, melyek azok a rizikótényezők, amelyek az öregedés folyamatát a kognitív hanyatlásba viszik, valamint melyek azok a védőfaktorok, amelyek egészséges szinten tarthatják. Ehhez kapcsolódóan hozták létre a Kutya Agy- és Szövetbankot, amely a humán agybankok mintájára épült.
A gazdák ugyanis felajánlhatják a kutya testét tudományos célokra. Az eutanázia nem a tanszéken történik, a kutya saját állatorvosa végzi, és csak utána kerül oda a test. „Ha ez a halál beállta utáni négy órán belül megtörténik, akkor a mintákat nagyon különleges molekuláris-biológiai elemzéseknek is alá tudjuk vetni, mert ekkor még nem indulnak meg a lebontó folyamatok, amelyek ezeket a vizsgálatokat gátolnák. Ilyenkor meg tudjuk nézni, hogy a különböző kórképben elhunyt kutyák között milyen különbségek vannak. Előfordul az is, hogy fiatal kutya érkezik (mert mondjuk baleset történt vele), és az ő mintáit össze tudjuk hasonlítani az idősekével.”
Kubinyi Enikő csoportja matuzsálem-kutyákat is keres, a tavaly a 27. évében elhunyt Buksitól is van DNS-mintájuk, de egy 22 éves kutya szöveteit is sikerült beszerezniük. „Ezeknek most már ismerjük a teljes genomszekvenciáját, örökítő anyagát. Keressük azokat a pontokat, amelyekben ők eltérnek egy átlagos kutyapopulációtól, de nyilván két kutyánál még kicsi erre az esély, próbáljuk bővíteni az elemszámot. Olyan genetikai elemeket keresünk, amelyek a hosszú, egészséges életre hajlamosítanak.”
Boldog kutya, boldog gazda
De mit tehet egy gazda azért, hogy a kutyája hosszú és boldog életet éljen? Az biztos, hogy a fizikai mellett a mentális tréning is pozitív hatással van rájuk. Ezt nemrég egy érintőképernyős vizsgálat támasztotta alá: a kutyáknak az orrukkal kellett a különböző objektumokat megérinteniük, és kiderült, hogy bár az idős kutyák lassabban haladtak a feladatokkal, őket is nagyon felvillanyozta a dolog.
A ELTE programjában a kutyák vannak ugyan a fókuszban, de Kubinyi Enikő azt mondja, ha az ő jólétüket növeljük, az nyilván a gazdákra is hat majd: „Az egyik kérdőíves vizsgálatból nagyon egyértelműen látszik, hogy az öregedéssel csökken a gazdák pozitív attitűdje, tehát ahogy a kutya öregszik, egyre kevesebb örömet okoz az embereknek. Az érintőképernyős feladatból kiderült, hogy lehet ellene dolgozni az öregedésnek, és a gazdáknak is öröm, ha látják, hogy a kutyájuk még mindig szeret dolgozni.”
Egy vizsgálat elemzésénél a kutatók nemrég azt találták, hogy a kutyáknál – az emberhez hasonlóan – a kövérség és a trauma erősen hatnak az öregedésre, illetve az egészségre. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a túlsúlyos embereknek a kutyája is túlsúlyos-e, már erre vonatkozóan is született vizsgálat, amely arra jutott, hogy nem. A kutya testsúlya valójában azzal függ össze, hogy a gazdája kórosnak tartja-e az elhízást vagy sem.
Az elmondható, hogy fontos, hogy az ember és a kutya is odafigyeljen arra, hogy normális legyen a testsúlya, és arra, hogy minél kevesebb stressz érje. Hogy milyen stressz érhet egy kutyát? „Különböző életeseményekre kell gondolni, például a kutya gazdái elváltak, vagy gazdaváltás történt, esetleg menhelyről érkezett a családba, vagy menhelyre került” – magyarázza Kubinyi Enikő.
A biológus úgy véli, még ha nagyon nehéz is segíteni azokon a kutyákon, akik demenciaszerű viselkedést mutatnak, fontos lenne, hogy a kutyatartók odafigyeljenek a megfelelő táplálkozásra, a kutya mozgatására, valamint arra, hogy ne nyugdíjazzák a kutyát, hiszen ezek az állatok egész életükben szeretnek aktívak lenni, még akkor is, ha idősebb korukban már nem lesz olyan a teljesítményük, mint korábban.
Nők a tudományban
Kubinyi Enikő 1994-től, az alapítástól kezdve tagja a kutatócsoportnak. A csatlakozáskor még elsős egyetemista volt, azóta pedig már etorobotikai kutatásokban is részt vett Párizsban. A munkája elismeréseként idén megkapta a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért díját.
„A díj azért is érdekes, mert tulajdonképpen pozitív diszkrimináció – csak nők pályázhatnak. Nemrég részt vettem egy kérdőívelemzésben, amely a fiatal magyar kutatók problémáit dolgozta fel. Megkérdeztük, hogy érte-e őket nemi diszkrimináció a munkájuk során. Hétszer annyi nő mondott igent, mint férfi, és azok a férfiak, akik igennel válaszoltak, általában azt nehezményezték, hogy nem indulhatnak nőknek kiírt versenyeken” – mondja Kubinyi Enikő, és hozzáfűzi: ő maga soha nem gondolkozott rajta fiatalkorában, hogy hová nem tud majd eljutni nőként, mindig csak csinálta, amit szeretett.
A díjra – az etológus szerint – azért is szükség van, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy egy kutatói díjat általában nem nők szoktak nyerni. „Bolyai János alkotói díjat kilenc év alatt egy nő nyert, Prima Primissimát 15 év alatt nulla. Pedig a diplomásoknál több a nők száma, mint a férfiaké, viszont megvannak ezek a sztereotípiák, hogy a kutató az egy idős professzor, ha meg nőkről van szó, azok csinos, fiatal tanulók, beosztottak. Ha szóba jön, hogy ki legyen egy csoport vezetője, egy férfi vagy egy nő, akkor a sztereotípiák egyértelműen arra visznek, hogy a férfi megfelelőbb ember lesz erre a pozícióra.”
Kubinyi Enikő hozzáteszi: a kutatás kompetitív szakma, és azok az évek, amikor a kutatónők otthon maradnak a gyerekeikkel, egyszerűen kiesnek. „Úgy nyerhettem meg a jelenlegi kutatást, hogy az Európai Kutatási Tanács szabályai szerint a Phd. megszerzése után hét évig lehet pályázni, viszont gyerekenként adnak rá másfél év pluszt. Csak emiatt lehetett esélyem, hiszen nekem 11 év telt el a kettő között és tényleg nagy elismerés elnyerni egy ilyen pályázatot.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
