Megvan az egyezség az EU-pénzekről, de azért, hogy pénzt kapjunk, még sokat kell tárgyalni a következő hónapokban is; jókora korrupciós botrány tört ki az Európai Parlamentben; Európa-rekorder lett a magyar infláció, és még mindig van hova feljebb. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.
Hétfőn este megszületett a régóta várt kompromisszum a magyar uniós források ügyében, erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tájékoztatta a sajtót.
A külföldi lapok eltérően magyarázzák az az EU és a magyar kormány között létrejött elvi megállapodást a kohéziós alapok és a helyreállítási terv Magyarországra jutó pénzeinek zárolásáról.
A rezsicsökkentés-csökkentés után elért minket az árstopstop; már a benzinár megemelése előtti inflációnk is az EU élére ugrott; Matolcsy György beszólt a kormánynak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Azt javasolja az Európai Bizottság, hogy a Magyarországnak szánt pénz csak szigorú feltételek teljesítése után érkezzen; úgy tűnik, hogy lassulni kezdett az élelmiszerek drágulásának üteme; arról kezdett el beszélni már a kormány is, hogy nem kizárt a benzinárstop elengedése. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A két ország szövetségét erősen próbára tette az orosz-ukrán háború, aminek nagy jelentősége lehet most, amikor a Magyarországnak járó EU pénzek befagyasztásáról dönthetnek a tagállamok.
Még mindig kérdéses, mi lesz az uniós támogatások sorsa; a lakáspiac egyre megfizethetetlenebb lesz, a lakáshitelezés pedig összezuhan; az MNB feje fölött is átnyúlva újabb kamatstopot vezetett be a kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
A tavaly ilyenkorihoz képest még szép, de negyedéves szinten már visszaesést mutató GDP-adat érkezett; egyre többen aggódnak a benzinellátás miatt, miután kiderült, hogy a Mol nem szállít üzemanyagot a kis benzinkutak egy részének; elkezdődik minden idők valószínűleg legkorruptabb foci-világbajnoksága. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Csak a kohéziós programokra 1,2 ezer milliárd forint érkezett az uniótól Magyarországra 2021-ben, miközben az ország feleennyit fizetett be. A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanás miatt szinte minden adónemből több pénz folyt be az államkasszába a vártnál. Az állam 1,3 ezer milliárd forint adóbevételről mondott le a különféle adókedvezményeken keresztül – a sport tao-kedvezmény 140 milliárdba került.
Nagyon igyekszik a kormány megfelelni az Európai Unió követelményeinek.
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
Újabb elvárások nem támaszthatók Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárásban, az eddig tett vállalásokat pedig teljesíteni fogja az ország – közölte Navracsics Tiborterületfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, miután az Európai Bizottság bejelentette: 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás zárolását kezdeményezi, mert nem lát garanciát arra, hogy azok elköltésénél nem történnek visszaélések.
A Brüsszellel folyó vitáról, annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélgetünk gazdasági podcastunk szeptemberi adásában.
Kiszivárgott az Európai Bizottságnak az a levele, amely miatt non-stop tárgyal a kormány Brüsszelben.
A Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatok alapján egy munkacsoport is létrejöhet, és független szakértőkkel világítják át a közbeszerzéseket.
Hozzájuthatna Magyarország a jogállamisági kifogások miatt visszatartott EU-s pénzekhez, ha csatlakozik az Európai Ügyészséghez, csakhogy azzal megszűnne Polt Péter kontrollja a fölött, ki ellen lehet vádat emelni az országban, és ki ellen tilos. A kormány hangsúlyozza, ilyen kérést nem kapott Brüsszelből, az alku mégsem kizárt, erről tanúskodik az Orbán-rendszer újabb rohama a magyar bíróságok ellen.
