Az Orbán-kormány és az EU: ez már a végjáték? – Demokráciát a pénzünkért, 5. rész

A magyar demokrácia helyzete nem mostanában vált aggasztóvá, legalábbis a nemzetközi szakértők jelentései alapján. A Freedom House nevű civil szervezet demokráciaindexe 2010 óta, az Orbán-kormány hivatalba lépésétől kezdve zuhan, ma már nem is minősül demokráciának, az ország egy úgynevezett hibrid rezsim, amely már nem valódi demokrácia, de még nem diktatúra még. Ez persze a politológusok figyelmét is felkeltette, bár egyelőre jóval több kutató foglalkozik azzal, hogy mi is történik a magyar vagy lengyel demokráciával, mint azzal, hogy mit is tesz ez ügyben az EU.

Ettől függetlenül az Európai Unió működését kutató politológusok jó pár érdekes elmélettel előálltak arról, hogy mit és miért is csinál az EU. Ezek közül néhány kimondottan a jogállamisági problémákkal foglalkozik, mások általános alapelveket próbálnak felállítani arról, mi határozza meg, hogy az EU meghoz-e egy adott döntést. Ezek mind alkalmazhatóak a magyar jogállamiságra.

Cikkünk egy rövid, és messze nem teljes áttekintést ad arról, hogyan magyarázná a politológia az EU magyar jogállamisággal kapcsolatos döntéseit (nem csak politológusoknak).

Mielőtt belevetnénk magunkat az akadémiai irodalom áttekintésébe, érdemes átvenni, hogy mi történt eddig. Az EU 2018-ig, a 7-es cikkely szerinti eljárás kezdetéig nem tett sokat a magyar demokrácia védelmében, pedig az unió alapszerződésének 2. cikkelye szerint:

„a demokrácia és jogállamiság alapvető európai értéknek minősülnek, amikhez minden tagállamnak tartania kell magát.”

Az európai döntéshozók már jóval 2018 előtt tudatában voltak a problémának, és azóta is folyamatosan újabb és újabb jelentések születnek a magyar demokrácia helyzetéről. A jobb politikai memóriával rendelkezők még emlékezhetnek a 2013-as Tavares-jelentésre, amit az Európai Parlament kicsit több mint feles többséggel fogadott el. Azóta volt  Sargentini-jelentés 2018-ban, valamivel a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása előtt, és mostanában Gwendoline Delbos-Corfield az, aki a magyar jogállamisági jelentéseket jegyzi az Európai Parlamentben. 2022 óta pedig az Európai Bizottság is készít jogállamisági jelentést, mely szintén számos problémára világít rá.

Jelentés tehát van, a problémáknak tudatában van az Európai Unió vezetése, így marad a kérdés, mit tesz az unió a jogállamiság és demokrácia eróziója ellen.