Romániában minden politikai ellentétet felülírt, hogy hozzájussanak az EU-s pénzekhez
Hosszú kudarcsorozat után lett sikertörténet az uniós pénzek lehívása Romániában, amihez az kellett, hogy az egymással amúgy viszálykodó pártok ki akarják használni a történelmi lehetőséget, hogy együttműködjenek.
Jó eséllyel Románia válhat a kelet-közép-európai térség éltanulójává, ami a gazdaság élénkítését illeti, és ebben az Európai Uniótól érkező pénzek játszhatják a fő szerepet. A szeszélyes világgazdasági környezetben az Európai Bizottság becslése alapján az idén 1,8 százalékkal gyarapodhat a román GDP. Lengyelország esetében 0,7, Magyarországnál pedig 0,1 százalékos növekedés szerepel az előrejelzésben.
Ezzel Csehországot megelőzve Románia lehet Lengyelország után a második legnagyobb gazdaság a térségben. Ez váratlan siker, hiszen alig egy éve még belpolitikai válság alakult ki az országban a nem megfelelő mértékben lehívott és kifogásolható hatékonysággal felhasznált európai források miatt. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban a kohéziós alapban rendelkezésre álló támogatásnak 2022-ig csak a feléhez sikerült hozzájutni, de ez az arány az idén decemberi zárásig még javulhat.
Az uniós pénzek miatti kormányválság a koronavírus-járvány második évében robbant ki. A Nemzeti Liberális Pártból (PNL), az RMDSZ-ből és az USR-Plus pártszövetségből álló akkori koalíció sokat támadott tárcavezetője volt Cristian Ghinea európai alapokért felelős miniszter. Ő azzal vágott vissza, hogy a pályáztatást végző intézmények nincsenek felkészülve a feladatuk megfelelő ellátására, az uniós pénzek lehívására. A Ghineát is a tagjai között tudó – korrupcióellenes harc meghirdetésével választást nyert – USR-Plus hozzátette, ez főleg a romániai infrastruktúra és egészségügy fejlesztésében érdekelt intézményekre igaz, és hiányzik a megfelelő transzparencia is. A 2016-os szakértői kabinet után ez volt a második kormány, amelyben Ghinea elvállalta a minisztérium vezetését, és mindkét alkalommal bőven volt része támadásokban.