#euró

Illúzió azt hinni, hogy nem hat mindenkire a 400 forintos euró

A Covid-járvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló forintgyengülés az elmúlt hetekben turbó fokozatba kapcsolt: az év eleji szinthez képest az euró 9 százalékkal drágult, a dollár esetében 13 százalékos az eltérés, hétfőn pedig majdnem elérte a 400 forintot az euró ára. Egyszerű lehet mindezt azzal elintézni – és Facebook-kommentelők ezt láthatóan meg is teszik –, hogy itt forint a fizetőeszköz, amíg nem megyünk külföldre, ez kit érdekel, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb, a gyengülés pedig épp annyira érinti azokat is, akik nem mennek tovább a sarki boltnál. Elmagyarázzuk, miért.


Így esett a forint az euróval szemben 229-ről közel 400-ig

1999 első munkanapján, amikor először lehetett kereskedni a január 1-jén bevezetett új pénzzel, az euróval, napi átlagban 251,43 forintba került egy euró, 2008-ban 229,11-ig erősödött. Azóta több alkalom is volt, amikor nagyot esett, mostanra a 400-as szint közelébe jutottunk. Az elmúlt 23 év nagy forinteséseit néztük át.