szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

„Jelentésnek” nevezi a beszámolót, amit a senkivel sem egyeztetett utakról készített.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Magas szintű politikai egyeztetések Kínával a béketárgyalásokról, diplomáciai kommunikációs vonalak újranyitása Oroszországgal és összehangolt politikai offenzíva indítása a Globális Dél felé – ezt a három javaslatot fogalmazta meg Orbán Viktor Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének küldött levelében. A miniszterelnök jelentésében a július 1-én indult “békemisszióját” összegezte és többek között biztosra veszi, hogy az ukrajnai “katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódik”. 

Orbán úgy látja, egyik hadviselő fél sem kíván tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni, a fejlemények befolyásolására az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína lehet képes, de Törökországot se szabad kihagyni. 

Megjegyzi, hogy Kína csak akkor vonódna be, ha sikerének esélye közel bizonyos, ez azonban jelenleg nem áll fenn, Amerikában pedig dübörög az elnökválasztási kampány, ezért “a választásokig nem számíthatunk békekezdeményezésre” még Donald Trumptól sem, akit Orbán évek óta a béke megteremtőjeként emleget. 

“Biztos meggyőződésem, hogy Trump elnök győzelmének valószínűsíthető kimenetele esetén az USA és az EU közötti pénzügyi terhek aránya jelentősen megváltozik az EU hátrányára, amikor Ukrajna pénzügyi támogatásáról van szó” – írta Orbán, aki egy szuverén, Amerikától független európai stratégia vagy politikai cselekvési terv kidolgozását szorgalmazná. 

Orbán a békemissziójáról: Haladunk vele, de nem egyszerű

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy miben tér el az ő külpolitikai koncepciója az Európai Unióétól.

Orbán Viktor az általa békemissziónak nevezett, de sokak szerint inkább diplomáciai ámokfutásnak minősülő akcióját azt követően kezdte meg, hogy Magyarország vette át az Európai Unió soros elnökségét 2024. július 1-jétől. Orbán első útja Kijevbe vezetett, majd Putyinnal tárgyalt Moszkvában, ezt követte egy Hszi Csin-pinggel leszervezett pekingi találkozó, és a washingtoni NATO-csúcstalálkozó, amely után Donald Trumpot is meglátogatta a volt elnök floridai birtokán. 

Levelére reagált korábban Charles Michel, aki visszautasította azt a vádat, hogy az EU háborúpárti lenne és megjegyezte, a béke érdekében minden érdekelt féllel kapcsolatban állnak, még Kínával is. 

Levélben tette helyre Orbán Viktort az Európai Tanács elnöke

Charles Michel visszautasította Orbán állítását, miszerint az EU “háborúpárti” politikát folytat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!