Tetszett a cikk?

Néhány nappal a magyar EU-elnökség előtt mintha a magyarok kivédése lenne a cél Brüsszelben, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői tanácskoznak. És persze a magyarok legnagyobb örömére Volodimir Zelenszkij.

Két, elvben könnyen kipipálható téma, az EU következő öt évének stratégiai programja és ehhez a csúcsvezetők megválasztása – ez a két téma uralja a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcsot. Elvben kipipálhatók ezek a témák, az elmúlt napok azonban azt mutatják, mégis komoly vita várható, amelynek még akkor sem lehet biztosra venni a végét, ha minden jel arra utal: megszületett a megállapodás.

Még úgy is, hogy a múlt heti nem várt fiaskó után a legfontosabb posztokról már a csúcs előtt két nappal megállapodtak a nagy pártcsaládok képviselői, így Ursula von der Leyen újrázhat az Európai Bizottság elnökeként, António Costa lehet az Európai Tanács új elnöke, az új kül- és biztonságpolitikai képviselő pedig Kaja Kallas lehet. A kérdésben persze a végső szót az állam- és kormányfők mondják ki, akik korábban mind vagy a konzervatív néppárthoz vagy a baloldalhoz vagy a liberálisokhoz tartoztak.

Mostanra azonban az a helyzet állt elő, hogy több ilyen vezető sem tartozik ezekhez a csoportosulásokhoz, és ők érthetően hangosabban próbálnak hozzáférni a nagyok asztalához. Az Ursula von der Leyen újrázását az Európai Bizottság élén leghangosabban ellenző Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz például egyik pártcsaládhoz sem tartozik, ennél azonban fontosabb lehet az, hogy Giorgia Meloni pártja az ECR tagja, ezzel az egyik nagy tagország érezheti úgy, hogy nem volt beleszólása a döntésbe. Mindennek leginkább július 16-án lehet jelentősége, amikor az Európai Parlament szavaz Von der Leyen kinevezéséről. Itt egyszerű többségre (vagyis 361 voksra) van szükség, márpedig a nagy pártok képviselői már jelezték: ha Von der Leyen együttműködik az ECR-rel, akkor nem támogatják. Jó eséllyel azonban Meloni támogatásának is ára lesz – ez jelenthet egy új fontos pozíciót akár az EU-n belül, amiről szintén döntést hozhatnak a kétnapos brüsszeli találkozón.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök (jobbra) és Ursula von der Leyen
Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP

A csúcs sztárvendége Volodimir Zelenszkij ukrán államfő lesz, a kedvéért előbb kezdődik a tanácskozás. Nem ez az első alkalom, hogy a Tanács vendégül látja a politikust, most azonban már egy olyan ország vezetőjeként érkezik Brüsszelbe, amely aktív tárgyalásokat folytat az uniós csatlakozásról, a belga elnökség ugyanis az utolsó pillanatban elérte, hogy megállapodás szülessen a tárgyalási keretről, kedden pedig már egy kormányközi konferencia keretében hivatalosan be is indult a tárgyalási folyamat. Az indok: tartottak attól, hogy a magyarok – beleértve Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság bővítésért felelős, mellesleg magyar tagját – hátráltatják a folyamatot.

Ha valami jól szimbolizálja, hogyan lehet meghiúsítani Orbán Viktor akaratát Ukrajnával kapcsolatban, az a fél évvel ezelőtti csúcs: december közepén úgy bólintottak rá az Európai Tanács résztvevői a háborúban álló ország (és Moldova) EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére, hogy Orbán kivonult a teremből, nem akadályozva a jellemzően konszenzusos döntéshozatalt (vagyis konstruktív tartózkodással élt).

Magyarország kihagyása az Ukrajnát érintő döntéshozatalból azóta, ha rutinná nem is vált, de az EU jogászai mindenesetre kidolgozták azt a mechanizmust, ahogyan megkerülhetővé teszik az egyhangúságot, ezzel pedig a magyar vétót. A héten az uniós külügyminiszterek döntöttek úgy – ignorálva a kormány vétófenyegetését –, hogy az Ukrajnának szánt hitel fedezeteként a szankciós intézkedésként az Unióban zárolt 210 milliárd eurónyi orosz banki vagyonból származó hozamokat használnák fel. Minderre az uniós jogászok szerint az adott lehetőséget, hogy a kormány májusban nem szavazott egy hasonló kérdésben (az Európai Békekeret emelésekor), ez pedig értelmezésük szerint azt jelenti, hogy a továbbiakban nem szükséges egyhangú döntés, legalábbis nem számít, hogy Magyarország mit gondol.

2024. június 26-án közzétett fotón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható, amint a 110., Mark Bezrucska vezérezredesről elnevezett külön gépesített dandár helyszínén tett látogatást a donyecki régióban.
UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP

Amíg a kormánykommunikáció a decemberi csúcs után egy gyors váltással azzal intézte el a kérdést, hogy legalább 75 ponton tudja még megakadályozni Magyarország Ukrajna csatlakozását, Szijjártó Péter most a hétfői tanácsülés után azt dörögte, hogy EU „vörös vonalat lépett át” a magyarok megkerülésével. Az Európai Bizottság szóvivője mindenesetre szerdán arról beszélt: a külügyminiszterek tanácsán megszületett a megoldás (ezt a csúcson csak jóváhagyják), ennek köszönhetően pedig a következő hetekben-hónapokban már meg is kaphatja Ukrajna az első részletet.

A Magyarország kihagyására építő uniós taktikának mindenesetre van egy komoly akadálya: a csúcs után éppen a magyar kormány veszi át a belgáktól az EU féléves soros elnökségét. Vagyis egyelőre semmi garancia nincs például arra, hogy az ukránokkal folytatódik is a következő hat hónapban a tárgyalás. Bóka János EU-ügyi miniszter az elnökség programjának bemutatásakor mindenesetre arról beszélt, ez a menetrend szerint sem várható. Pedig korábban még feltett cél volt, hogy az elnökség kiemelt prioritása legyen a bővítés, mára ebből annyi maradt, hogy érdemek alapján és differenciáltan kívánja a kormány előrevinni a folyamatot – a fókuszban a keleti országok helyett inkább a Nyugat-Balkánnal.

Igaz, keleten sincs minden rendben: miután Grúziában elfogadták azt a törvényt, amely a külföldről támogatott szervezeteket külföldi ügynököknek bélyegezné, az EU megfenyegette az országot, hogy felülvizsgálhatja frissen megadott tagjelölti státuszukat is. Az, hogy ez most a csúcson megtörténik-e, nem világos, brüsszeli források mindenesetre világossá tették: a Tanács célja határozott üzenetet küldeni azzal kapcsolatban, hogy a jelöltség forog kockán a vitatott jogszabály miatt.

A kötelező témákon (Ukrajna, Közel-Kelet, versenyképesség, védelmi politika) túl a csúcs másik fő témája a következő öt év stratégiai menetrendje lehet. Az ötéves periódus az EU ciklusát követi, tehát választástól választásig, az Európai Bizottság mandátumának elejétől végéig tart, és kellően általános lehet ahhoz, hogy megint csak két perc alatt kipipálják, ehhez képest most erről is vita várható. Olyannyira, hogy az sem világos még, ez kerül előbb a döntéshozók asztalára vagy az új csúcsvezetők személyéről szóló döntés. A magyar kormány itt mindenesetre csak javaslatokkal élt, vétóval nem fenyegetőzött – tudtuk meg –, ezzel pedig vélhetően nem volt egyedül. A menetrend a kiszivárgott tervezet szerint mindenesetre tartalmaz olyan pontokat, amelyektől szívesen szabadulna Orbán Viktor, ilyen például a jogállamiság megőrzésére szolgáló eszközrendszer felülvizsgálata – az ezzel kapcsolatos javaslatok a csúcs határozattervezete szerint 2025 első felében várhatók, akárcsak a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetésre vonatkozó első tervek. Mindezt úgy, hogy Magyarország még alig kapott a mostani keretből.

A stratégiai menetrend mint mozgó célpont Magyarország számára azonban nem ezért érdekes, sokkal inkább amiatt, mivel a magyar elnökség számos pontban az ebben szereplő tervekre hagyatkozik. Egy olyan tervre, amelyre még nem mondták ki a végső szót. Így nagyjából be kell érnünk azzal, hogy az Európai Unió és a magyar elnökség is összevont szemöldökkel foglalkozik majd az Unió versenyképességével, védelmi politikájával, stratégiai szuverenitásával és természetesen „globális vezető szerepével”.

Nyitóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Unió (EU) országainak informális találkozóján Brüsszelben, Belgiumban 2024. június 17-én. Fotó: Nikos Oikonomou / ANADOLU / Anadolu via AFP

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!