Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd eurónyi hitel visszafizetésében segíti Ukrajnát.
A tagállamok által jóváhagyott új makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeit bocsátják majd Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére használhatók fel, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
Az új makroszintű pénzügyi támogatásból származó összegeket 2025 végéig folyósítják. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi nagyjából 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Az EU szerint ezek a bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
Az Európai Unió Tanácsa az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján hagyta jóvá a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt fizessék vissza.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ahogy korábban az EUrológus megírta, a szavazási jegyzőkönyv alapján a magyarok közül csak, Dobrev Klára és Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció két politikusa támogatta a javaslatot. A Tisza Párt hét képviselője közül hatan tartózkodtak, a hetedik, Magyar Péter neve nem szerepel a listán, vagyis nem szavazott. Csakúgy, mint az összes fideszes politikus, közülük egyik sem adott le szavazatot. A Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna pedig az előterjesztés ellen foglalt állást.
A szavazás után Magyar közleményben indokolta meg, hogy a tiszások miért tartózkodtak. Azt írta, bár határozottan elítélik az orosz agressziót, és meggyőződésük, hogy az agresszornak meg kell fizetnie az okozott károkért, az ukrán népnek pedig segítséget kell nyújtani, a parlamenti határozat bizonyos, a fegyverbeszerzésekre és szállításra vonatkozó pontjai miatt nem tudták támogatni, ellene pedig azért nem voksoltak, mert az egyik fő törekvésük, hogy nem szeretnék megakadályozni az EU Ukrajna megsegítésére, támogatására irányuló erőfeszítéseit.
