A borzag elnevezést csak Nógrád megyében használják, máshol ezt a növényt gyalogbodzaként ismerik. Amíg a bodzafán vagy bokron terem, addig a borzag derékig megnövő lágyszárú növény. Nógrád megyében a „Borzag pálinka” gyártása évszázados múltra tekint vissza és szinte valamennyi szeszfőzde állít elő borzagból pálinkát.

A leírás szerint a „Borzag pálinka” alkoholtartalma nagyobb, mint 40 térfogatszázalék, mert aromakarakterei magasabb alkoholtartalom mellett érvényesülnek és bontakoznak ki kellőképpen. Illóanyag-tartalma pedig legalább 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, amely a Nógrád megyei földi bodza alapanyag aromagazdagságának köszönhető. A „Borzag pálinka” jellegzetes aromajegyei között találhatók édeskés (kellemes csokoládé- és gyümölcsíz, méz) karakterek, fűszeresség, esetleg herbás (menta, zöldfűszerek, vanília, ánizs, boróka) jelleg, valamint megjelenhet narancshéj és a csonthéjas bogyókból eredő marcipánosság is.

Hogy miért jellegzetesen Nógrádhoz kötődik a borzag, arról Póczos Sándor a „Palóczok pálinkája, a borzag” című, 2018-ban megjelent  könyvében így ír: „A borzag nógrádi térhódításának magyarázatául létezik még egy igen lényeges szempont. Egy olyan körülmény, ami egy alapvető igazságon nyugszik, mégpedig azon, hogy ha valami valahol nem működik, akkor azt ott nem fogják erőltetni, mert nem lesz jó, vagy csak egyszerűen nem hozza a várt eredményt. Ebből kiindulva esélyes, hogy a borzag pálinka készítésével – talán éppen azért, mert az alapanyag viszonylag nagy mennyiségben, különösebb beruházás és gondoskodás nélkül is rendelkezésre állt – az ország más vidékein is megpróbálkoztak, csak éppen sikertelenül. S mivel az égetett szesz előállításának korabeli technológiájában markáns különbségek nem igazán voltak, a borzag pálinka nógrádi specifikuma mellett szóló szinte egyetlen körülmény a környezeti sajátosság lehet. Ennek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a föld, a klíma, és nem utolsósorban a palóc emberek átlag feletti affinitása az, ami ezt a pálinkakülönlegességet a megyén messze túlmutató értékké emeli”.