Egyszereplős közbeszerzést írt ki a külügyi tárca egy 80 milliós Bogányi-zongora beszerzésére, amit abba a brüsszeli palotába szánnak, amelynek milliárdos összegű felújítása zajlik, és amelyik a 2024-es magyar uniós elnökség “„főhadiszállása” lesz. Az épületben létrehozzák „a magyar innováció termét” is, oda kell a luxushangszer – erről külön kormányhatározat is született.
2024-ben ismét európai parlamenti választások lesznek. Ezek a választások biztosítják az egyetlen lehetőséget az európaiaknak, hogy közvetlenül szavazzanak az EU-ról. Viszont a kutatások és felmérések azt mutatják, hogy az emberek az EP választásokon nem feltétlenül az EU kulcskérdései, inkább a nemzeti politikai helyzet alapján szavaznak, már ha egyáltalán elmennek szavazni. Ez nem (csak) a választók hibája. Az Európai Parlament pártjai és választási struktúrája rendkívül bonyolult, nem csoda hát, ha a polgároknak még az életkedve is elmegy ezektől a választásoktól.
A migráció európai kezelésének alapvető logikai buktatója, hogy a politikusok számára a probléma a külső határon kezdődik, azoknak viszont, akik bejönnének, ott ér véget. De aki ilyen közel jár a célhoz, bármennyit is szenved, nem engedi magát eltéríteni – magyarázza az osztrák lapban a bevándorlási ügyek szakértője, Melita Sunjic.
A világ erőegyensúlyáról elmélkedett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, megértően viszonyulva Kínához, ostorozva a Nyugatot. A szomszédos országok sem fogadták jól a miniszterelnök róluk szóló kijelentéseit.
Az uniós tagállamok új szabályokat fogadtak el, melyek célja, hogy az uniós szintű végsőenergia-fogyasztás 2030-ra 11,7 százalékkal csökkenjen. Aki nem teljesíti, annak az Európai Bizottság mondja meg, hogyan kell spórolni.
Új jogszabályt fogadott el az EU a területén található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről.
Három nevet levesznek az 1800 személy és szervezet elleni szankciós listáról, de Magyarország egy negyedik név törlését is szeretné elérni. Emiatt éleződik a konfliktus az uniós országok között.
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
A háború kitörése óta nem tud lelkesíteni Orbán Viktor, és ez Tusnádfürdőn sem változott: a miniszterelnök egyre drámaibban vizionálta a világvégét, a külpolitikában félremagyarázott mindent, belpolitikában pedig úgy beszélt a hosszútávú jövőről, hogy közben csak a múltról volt mondanivalója. Elemzés.
A miniszterelnök azt reméli, hogy jövőre már a 2040-ig tartó tervekről is beszélhet Tusványoson. Idén azonban a felemelkedő Kínáról, a lassan hanyatló Egyesült Államokról és Európáról beszélt sokat. Magyarország előtt szerinte egyetlen út áll: követni azt, amit 2010-ben kijelöltek neki.
Tusványoson beszélt először hosszabban Bóka János kinevezett EU-ügyi miniszter arról, mit tervez Magyarország arra az időszakra, amikor jövőre az Európai Unió Tanácsának soros elnöke lesz. Orbán Viktor egykori serpája félti az uniót a föderalista törekvésektől, és szerinte az EU túlságosan igazodik a G7-hez. Úgy véli, Ukrajnának és Moldovának puszta geostratégiai érdekből adta meg az EU a tagjelölti státuszt, ami egy jogos politikai álláspont, csak akkor a többi tagjelöltet is ugyanígy kellene kezelni.
Tízmilliószámra dobják ki a koronavírus elleni lejárt vakcinákat az EU-ban, melyek jó részét aranyáron vették a járvány tombolása idején. A Pfizerrel kötött gigaszerződést pedig továbbra is titok övezi.
Bár a magyar és a lengyel diplomácia elszántan tiltakozik a migráció ellen Brüsszelben, de a többi kelet-európai tagállamhoz hasonlóan mind Magyarország, mind Lengyelország egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaz. Az ok a demográfia – írja a közszolgálati Deutsche Welle.
„Mi magyarok kimondjuk, amit gondolunk, ha ez másoknak nem is tetszik, és ez jól van így” – az újonnan kinevezett igazságügyi miniszter élesen kritizálta az EU-s jogállamisági eljárást első tusványosi szereplésén.
Szijjártó Péter Brüsszelben újabb uniós program blokkolásával fenyegetett, miközben az EU bejelentett két olyan döntést is, amelyeket Magyarország korábban szintén vétózott, vagy azt állította, hogy vétózni fogja.
Az EP Energiügyi Bizottsága elfogadta álláspontját a megfizethetőbb és fogyasztóbarátabb villamosenergia-piacra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, a magyar kormánypárt azonban az ellenszavazók között volt. Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz a kiszolgáltatott fogyasztók esetében sem tiltaná az áram kikapcsolását.
A magyar hírszerzés korábbi vezetője és Margaret Thatcher egykori beszédírója beszélgettek az EU-bővítés jövőjéről Tusványoson. A téma különösen fontos a Fidesznek, az orosz-ukrán háború pedig ismét aktuálissá tette az unió egyik legnagyobb elmaradását, az európai integráció befejezését. Furcsa módon a magyar kormány egyszerre szorgalmazza és hátráltatja a bővítést, de a valódi problémák strukturálisak, és nem fognak egyhamar megváltozni.
A legrosszabbnak a közegészségügy és a közoktatás helyzetét látjuk Magyarországon, itt lenne leginkább szükség sürgős szakpolitikai reformra. A közigazgatás egészét érintően a legtöbben negatív jelzőket – nehézkes, lassú – emlegettek a Republikon Intézet elégedettség-mérésében. Nálunk az EU-átlagnál rosszabb a helyzet, de a bolgárok és a franciák még elégedetlenebbek.
Az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága közös meghallgatást tartott, miután kiderült, két nagy mezőgazdasági vegyszereket forgalmazó cég nem osztott meg adatokat az európai hatóságokkal arról, hogy az elmúlt 20 évben 9 alkalommal találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy egyes általuk gyártott növényvédő szerek magzati agykárosodást okozhatnak. A cégek védelme: ők mindent etikusan csináltak, de egyébként sem volt kötelező jelenteniük az EU-nak a potenciális mérgező hatásokat.
Szinte pontosan ugyanakkora az európai infláció, mint amekkora az orosz-ukrán háború kitörésekor volt, de vannak országok, ahol már csak 1 százalék körüli. Magyarország messze a legrosszabbul áll a 27 ország közül.
