Az ukrajnai háború egyfajta erkölcsi vezető szerephez juttatta Közép-Kelet-Európa kormányait, ám a térség súlya, írja a brit lap, mégsem annyira jelentős, mint amennyire az elmúlt egy év eseményeinek tükrében az látszódhatott.
Az ellenzők szóvá teszik: mivel egy reaktor felépítése sokáig tart, aligha tud hozzájárulni a karbonsemlegesség eléréséhez.
Rishi Sunak brit miniszterelnök áttörést emleget, Londonban a képviselőház melegen fogadta az Európai Unióval megkötött egyezményt, de a konzervatívok szövetségese Észak-Írországban egyelőre kivár.
Lehetővé tennék azt is, hogy valakit az egész unióban eltiltsanak a vezetéstől.
Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energiától való függéstől. A földgáz, az olaj vagy a szén esetében ez, ha néha akadozva is, de megy, ám a nukleáris energiában egyelőre nemigen lehet alternatívát találni.
A magyar kormány jogalkotási tervének, amely a Magyar Orvosi Kamara kivéreztetéséhez vezetne, számos uniós következménye lehet. Ezek egy része azonnali hatású, másik része pedig hosszú távú, illetve a várható fejlemények részben a jogállamisággal, részben pedig az uniós forrásokkal kapcsolatosak. Pontosabban: akárhogy is, de mindenképpen hatással van ez a lépés az EU-s pénzekre.
225 tonnát a közös uniós humanitárius készletekből szabadítanak fel. 15 ország természetbeni adományokat is küld, ebből Magyarország valamiért kimaradt.
Miután az elmúlt napokban a tagállamok nagykövetei több, egymás követő ülésen megegyeztek a tizedik szankciós csomag részleteiben, valamennyi kormány el is fogadta el. A hírt egy időben jelentette be az Európai Bizottság és az Európai Tanács
A háború nem csak azt mutatta meg, hogy az EU geopolitikai ereje elmarad az Egyesült Államoktól, de azt is, hogy gazdasági ereje is könnyebben roppan meg globális versenytársainál. Az összkép azonban messze nem olyan negatív, mint ahogy azt Orbán Viktor igyekszik bemutatni.
Attól kell tartani, hogy 2024 második fele – ekkor tölti majd be Magyarország az EU soros elnökségét – végzetesen gyenge szakasz lesz az Unió életében, írja az osztrák lap elemzése.
Az igazán izgalmas fényezéseket a jelek szerint nagyon kevés vásárló meri bevállalni.
Az uniós diplomatáknak ma sem sikerült megállapodniuk az EU tizedik szankciós csomagjáról. A megállapodást viszont nem Magyarország, hanem Lengyelország akadályozza, akik szigorúbb szankciókat szeretnének.
Brüsszel azt szeretné, ha minden uniós tagállam pontosan jelezné: milyen orosz javakat foglalt le Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – írja a brüsszeli Politico.
A példátlan lépés mögött a Nyugat és Kína közötti elhidegülés következtében fellépő biztonsági aggályok húzódnak meg.
Mostanra készült el az Eurostat a januári inflációs adatokkal, ezekből pedig az derül ki: az EU 27 országa közül 24 már túljutott az inflációs csúcson, az EU-rekorder magyar drágulás pedig még a második legrosszabbul álló országéhoz képest is extrém. Hát még ha azt nézzük, hogy az élelmiszerek ára milyen ütemben száll el.
Írországban (-0,3%) csökkent a legkisebb mértékben a földgázfogyasztás.
Szerdán nem született megegyezés a tagállamok körében a 10. szankciós csomagról. A döntés holnapra várható.
Az Európai Unió tagállamai közösen akarnak lőszert vásárolni először Ukrajnának, majd később saját maguknak is. Az ukrajnai háború felgyorsította a közös beszerzés gondolatát Brüsszelben – írja a Politico.
2023 őszére a digitális piacszabályozás, az adatkezelés és a fogyasztói/felhasználói jogok új korszaka köszönt be az Európai Unióban. Utóbbi azt reméli, hogy az úgynevezett kapuőri jogosítványok kiadásával sikerül visszaszereznie a Google-tól és társaitól az uniós polgárok jogai és adatai feletti ellenőrzést.
A miniszter szerint nyárra megérkezhetnek az uniós támogatások a programokra.
