Az Európai Parlament állásfoglalásban mondta ki, hogy az Európai Bizottságnak a tagállami választási naptártól független meg kell védenie az uniós költségvetést a jogállamiság megsértésével szemben. A Fidesz az LMBTQ-propagandát emlegeti.
Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta a Pegasus kémszoftver felhasználásával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. A létrejövő bizottság többek között azt is vizsgálni fogja a magyar kormány jogszerűen használta-e a megfigyelési szoftvert.
A magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik azoknak, akiktől az uniós jogot sértő 2013-as földtörvény-módosítás alapján vonták meg a haszonélvezeti jogukat.
Mark Rutte elmondta azt is, hogy a szankciók nem az orosz emberek, hanem a vezetés ellen irányulnak.
Kaja Kallas észt miniszterelnökkel vitázott az Európai Parlament az európai biztonsági helyzetről, illetve arról, hogy mit kellene az EU-nak másként csinálnia, mint eddig. Röviden: majdnem mindent, de ez fájdalmas lesz, és sokba fog kerülni. Viszont a kontinens békéjét fenyegető Ororszország nem hagy más választást. A Fidesz a magyar ellenzéket szidta.
A tagállamok megegyeztek a háború miatti negyedik szankciós csomag részleteiről.
A civil szervezetek nagyobb támogatására és védelmére szólított fel az Európai Parlament, a Fidesz szerint azonban Soros György áll mindezek mögött.
Kedden tárgyalnak az uniós tagállamok nagykövetei arról a szankciós csomagról, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő. Ez már a negyedik intézkedéscsomag, amely azonban nem érinti az energiaszektort.
A legnagyobb szerbiai magyar párt, az Orbán-kormány támogatta Vajdasági Magyar Szövetség nem foglal állást az orosz agresszió ügyében, a magyarországi belpolitikát viszont kampánytémává tette a szerbiai választásokra készülve.
Hiába érvel Orbán Viktor azzal, hogy Brüsszel tehetetlen az ukrán háborúval szemben, az EU soha nem volt ilyen egységes és gyorsan cselekvő, Magyarországnak meg soha nem volt ekkora szüksége a NATO védelmére. Az EUrologus összeszedte, miben kényszerülhet átgondolni eddigi politikáját a Fidesz-kormány.
A Covid-járvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló forintgyengülés az elmúlt hetekben turbó fokozatba kapcsolt: az év eleji szinthez képest az euró 9 százalékkal drágult, a dollár esetében 13 százalékos az eltérés, hétfőn pedig majdnem elérte a 400 forintot az euró ára. Egyszerű lehet mindezt azzal elintézni – és Facebook-kommentelők ezt láthatóan meg is teszik –, hogy itt forint a fizetőeszköz, amíg nem megyünk külföldre, ez kit érdekel, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb, a gyengülés pedig épp annyira érinti azokat is, akik nem mennek tovább a sarki boltnál. Elmagyarázzuk, miért.
Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.
Az orosz importból származó energiahordozók alapvető fontosságúak a közszolgáltatások és polgáraink mindennapi élete szempontjából – jelentette ki a német kancellár.
Szerbiában is választást tartanak április harmadikán, ezért Aleksandar Vucic elnök nem hirdetett szankciókat Oroszország ellen, hiszen Putyin elnök a legnépszerűbb külföldi politikus. Az Európai Unió viszont megrótta Szerbiát mondván, a tagjelölt államoktól éppúgy elvárható a szankciók alkalmazása Oroszország ellen, mint a tagállamoktól.
Az EU azon dolgozik, hogy a nukleáris biztonságot garantálni tudja.
Ursula von der Leyen szerint kifejezetten azért, mert Moszkva nem törődik a civilekkel az Ukrajnával vívott háborújában.
Nemcsak maguknak, hanem az összes Ukrajnával szomszédos országnak, így Magyarországnak is.
A védelmi kiadásokat is jelentősen megemelik.
Európa országaiban sorra szüntetik meg a járványügyi korlátozásokat, ám ami utána maradt, az sok esetben konfliktusok és békétlen egymás mellett élés.
Ami Európa távoli sarkaiban történik, az hatni fog egész Európára – figyelmeztet a BBC elemzése.
