Rekordra lökték az aranyat és az ezüstöt Trump Grönland-vámjai
Ez már zsinórban a harmadik hét, amikor jelentősen drágulnak, és a második hét, amikor új rekordot állítanak fel a nemesfémek az egyre növekvő nemzetközi kockázatok miatt.
#Európai Unió
Szlovákiának, Magyarországnak vagy az EU-nak kell lépnie a Beneš-dekrétumok ügyében? Ódor Lajos az EUfória podcastban
Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus most induló európai uniós podcastunk vendége volt.
Rendkívüli EU-csúcson tárgyalnak Grönland ügyéről
A Politico szerint a találkozóra csütörtökön kerülhet sor, Trump davosi látogatása után.
Financial Times: Büntetővámokkal válaszolhat az EU Trump fenyegetésére
A tagországok uniós nagykövete tárgyalnak arról, mit kezdjenek az amerikai elnök grönlandi nyomulásával.
Újságírás a rácsok mögött: hogyan készülnek a börtönmagazinok?
A börtönök és a sajtószabadság helyzete Olaszországban finoman szólva sem rózsás. Van azonban egy terület, ahol a börtönök és a sajtószabadság egyedülálló módon metszik egymást: a börtönmagazinok terén, amelyek a börtönökben, fogvatartottak részvételével készült kiadványok. A Pulse együttműködés keretében készült írásban kitérünk a magyar helyzetre is.
Egy még soha ki sem próbált fegyver élesítésével vághat vissza az EU Trumpnak a Grönland-vámokért
A "kereskedelmi páncélöklöt" a kínai visszaélések ellencsapásaként állították össze, mostani bevetéséről heves vita várható.
Rendkívüli gyűlésre hívták össze az uniós nagyköveteket Trump Grönland-vámjai miatt
Az EU "határozott választ" ígér, miközben a tagállami vezetők sorban ítélik el az amerikai elnök újabb zsarolási kísérletét.
Aláírták a Mercosur-megállapodást, a vitatott, de történelmi jerlentőségű szabadkereskedelmi egyezményt
Az EU-országok többsége támogatta a megállapodást, ami 700 millió embert érint, Ursula von der Leyen írta alá a Dél-amerikai Közös Piac képviselőivel.
A lengyel példa: mit vár el az EU ahhoz, hogy feloldják az uniós pénzek zárolását?
Orbán Viktor továbbra is harcolna Brüsszellel a befagyasztott uniós forrásokért, ám ezekhez a pénzekhez nagy valószínűséggel csak egy új kormány férhet majd hozzá. A mintegy 20 milliárd euró felszabadítása viszont kizárólag bizonyítható reformok árán lehetséges, amelyek megvalósítása korántsem lenne egyszerű. Nem a magyar lenne az első ilyen eset az Európai Unióban: számos párhuzam vonható Lengyelországgal. A magyar helyzet azonban több szempontból bonyolultabb, az is kérdés, mire megy egy új kormány a Fidesz nélkül.
Nem Brüsszel, hanem a magyar migrációs módszertan ment túl minden határon
Egy nemrégiben közzétett uniós dokumentumból kiderül, hogy Magyarországnak a legrosszabb esetben 348 menedékkérőt kellene az új menekültügyi jogszabály alapján befogadni, ugyanakkor az egyik legnagyobb uniós határkapacitást kell felállítania. Ennek minden bizonnyal erősen túlzó magyar adatszolgáltatás a magyarázata. Elmagyarázzuk, miért.
Az Európai Bizottság vizsgálja Szili Katalin levelét, amit a Benes-dekrétumok miatt küldött
Szili szerint a jogszabály súlyosan sérti az Európai Unió alapjogi és a jogállamisági elveit.
EUfória Brüsszelből – a volt szlovák miniszterelnökkel és a Beneš-dekrétummal indul új uniós podcastunk
Ódor Lajos európai parlamenti képviselő, Szlovákia korábbi ügyvezető miniszterelnöke szerint a Beneš-dekrétumokat halott törvényeknek kellene nyilvánítani, amelyek alapján nem lehet eljárásokat indítani. A politikus szerint a helyzet még szürreálisabbá vált, hogy börtönnel fenyegetik azokat, akik megkérdőjelezik a törvényt. Ódor Lajos új uniós podcastunk vendége volt.
Erőltetett és félrevezető a kormány 800 milliárd dolláros ukrán hitelről szóló meséje
Egy napirendre sem vett kérdés ügyében soha meg nem született döntést vesz biztosra a kormány. A kormány és a párt propagandája teljesen összecsúszott az ukrán újjáépítés költségeivel kapcsolatban, de mi igaz abból, hogy Brüsszel megszorító intézkedésekkel 1,3 millió forinttól fosztana meg minden magyar családot?
Sulyok Tamást meghívták Brüsszelbe
Az EUrologus európai parlamenti információi szerint a köztársasági elnök január 27-én fog felszólalni az EP plenáris ülésén a Holokauszt Emléknapon. Nem sokkal később – ezt cáfolva – azt a pontosítást kaptuk, hogy nem erre az eseményre, hanem egy későbbi plenáris ülésre hívhatják majd meg Sulyok Tamást.
Deutsche Welle: Szelektív magyar migránselhárítás
A volt lengyel igazságügy-miniszternek nyújtott menedékjog próbára teszi az uniós jogrendszert, és jóvátehetetlen károkat okoz az amúgy is feszült magyar–lengyel viszonyban – írja a DW kommentárja.
Zöld utat kapott az uniós védelmi finanszírozás első hulláma nyolc tagállam számára – Magyarország nincs köztük
A SAFE programban összesen 19 ország nyújtott be finanszírozási igényt, izgulnivalója egyedül hazánknak van.
Alberto Alemanno: Ne pánikoljanak Európa vezetői, mert az EU erősebb, mint hiszik
Az EU-s jog professzora, sok nemzetközi elismerés nyertese, akit a Politico a 40 legbefolyásosabb influenszer közé sorolt az Unióban, arra figyelmezteti a politikacsinálókat, hogy óvakodjanak a pánik szülte reformoktól, amelyek fenyegethetik az eredményeket, amelyeket az EU nagy nehezen elért.
Martin Wolf: A MAGA háborút vív az európai demokrácia ellen
Brutális dolgokat ír az amerikai nemzetbiztonsági stratégia Európáról, leginkább azért, mivel kivetíti az USA belső félelmeit az öreg kontinensre – állapítja meg a Financial Times gazdasági elemzője. A dokumentum célként azt fogalmazza meg, hogy az Egyesült Államok segítsen a földrésznek irányt váltani. Ehhez pedig igénybe venné a „hazafias pártok” segítségét.
Bizalmatlansági indítványt nyújt be Ursula von der Leyen ellen az Orbán által gründolt EP-frakció
A Patrióták Európáért a Mercosur-megállapodás miatt döntött a bizalmatlansági indítvány benyújtása mellett. Szerintük az Európai Bizottság elnöke még azelőtt alá akarja írni a szerződést, hogy az Európai Parlament ehhez a jóváhagyását adná.
Döntött a Bizottság arról, hogyan finanszírozza az EU Ukrajnát
Decemberben a 27-ből 24 tagállam úgy döntött, hogy Ukrajnának a következő két évre 90 milliárd euró kölcsönt biztosít működési és védelmi kiadásokra. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az Európai Bizottság szerdán elfogadta, még az Európai Parlamentnek és az érintett országoknak kell jóváhagyniuk. A kölcsön lehetséges fedezete továbbra is a befagyasztott orosz banki vagyon.