A szerdán elfogadott jelentés rámutat: a nőket többségében foglalkoztató ágazatokban végzett munka rendszerint alulfizetett és alulértékelt, annak ellenére, hogy a fiatal nők jobb eredményeket érnek el az oktatásban, mint férfi társaik. A képviselők szerint a nők munkaerőpiaci részvételének és munkakörülményeinek javítása hozzájárulhat a munkaerő- és készséghiány enyhítéséhez, valamint az Európai Unió termelékenységének és gazdasági növekedésének erősítéséhez.
A nemek közötti bérszakadék a férfiak és a nők átlagos bruttó órabére közötti különbséget jelenti. Ez 2023-ban mintegy 390 milliárd eurós veszteséget okozott az Európai Uniónak. Ugyanebben az évben a nők átlagosan 54-67 nappal „dolgoztak többet fizetés nélkül”, mint a férfiak. 2024-ben a nyugdíjas nők 16,9 százaléka volt kitéve a szegénység kockázatának, ami közel kétszerese a hasonló helyzetben lévő férfiak arányának.
Az EP-képviselők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő egy átfogó nemek közötti egyenlőségi uniós stratégiát és egy konkrét cselekvési tervet a bér- és nyugdíjszakadék megszüntetésére.
A tervnek célzott intézkedéseket kell tartalmaznia a női dominanciájú ágazatokban a tisztességes bérezés és a jobb munkakörülmények érdekében. A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy a következő többéves pénzügyi keretben (MFF) kiemelt beruházásokra van szükség a munka és a magánélet összeegyeztetésének támogatására, valamint egy megbízható gondozási rendszer kiépítésére. Emellett fontosnak tartják a női vállalkozások és a női vállalkozók célzott támogatását is.
Irena Joveva (Renew, Szlovénia), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője hangsúlyozta: a jelentés célja a nemek közötti valódi egyenlőség megteremtése. Mint mondta: az anyag szembenéz a tartós bér- és nyugdíjszakadék problémájával, valamint a nők vállát aránytalanul terhelő fizetetlen gondozási és háztartási munkákkal, és konkrét, uniós és tagállami szintű intézkedéseket javasol az egyenlőség, a gazdasági függetlenség és a munka–magánélet egyensúlyának biztosítására.
https://hvg.hu/gazdasag/20251124_ferfi-noi-berszakadek-magyarorszag-transzparencia
A jelentés szerint a nők aránytalanul nagy részt vállalnak a fizetetlen gondozási és háztartási munkákból, ami jelentősen csökkenti munkaerőpiaci részvételüket és nyugdíjjogosultságuk felhalmozását. Ez az egyik fő oka a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbségek fennmaradásának. Az elégtelen beruházások, a magas költségek és a megfelelő minőségű gyermek- és idősgondozási szolgáltatások hiánya sok nőt akadályoz abban, hogy teljes mértékben részt vegyen a munkaerőpiacon. Ez gyakran a karrier megszakadásához, részmunkaidős foglalkoztatáshoz vagy akár a munka teljes feladásához vezet. Ráadásul a gondozási okok miatti munkaszünetek sok esetben nem számítanak bele a nyugdíjjogosultságba, noha ezek jelentős költségmegtakarítást jelentenek az állam számára.
A képviselők szerint a gyermekellátási hiányosságok felszámolása javíthatná az új szülők életminőségét Európa-szerte. Ezért azt kérik a tagállamoktól, hogy ösztönözzék a férfiakat a szülői szabadság igénybevételére, valamint vezessenek be megfelelően fizetett, nem átruházható apasági szabadságot.
Mirosława Nykiel (Európai Néppárt, Lengyelország), a Nőjogi Bizottság jelentéstevője szerint a bér- és nyugdíjszakadék gazdasági szempontból is káros, mivel embereket szorít ki a munkaerőpiacról, és gyengíti Európa válaszadási képességét a demográfiai hanyatlásra és a munkaerőhiányra.
A nők jelentős erőt képviselnek társadalmainkban és gazdaságainkban – szakemberekként, vállalkozókként, innovátorokként és gondozókként. Az egyenlő bérezés és a tisztességes nyugdíj nemcsak igazságos, hanem Európa jövője szempontjából is elengedhetetlen
– fogalmazott. A jelentés sürgeti az egyenlő bérezés átláthatóságáról, a munka és magánélet egyensúlyáról, valamint a vállalati igazgatótanácsok nemi egyensúlyáról szóló uniós irányelvek gyors átültetését és végrehajtását. Utóbbit eddig tíz tagállam még nem ültette át nemzeti jogába.
Magyarországon a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbség szintén jelentős társadalmi és gazdasági kihívást jelent. A nők felülreprezentáltak az alacsonyabb bérezésű ágazatokban – például az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ellátásban –, miközben a fizetetlen gondozási és háztartási munka nagy része továbbra is rájuk hárul.
https://hvg.hu/gazdasag/20251027_fizetes-kereset-no-ferfi-egyenlo-berezes-amnesty-berszakadek
A gyermekellátási intézményekhez és az idősgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségei különösen a vidéki térségekben nehezítik a nők teljes munkaidős foglalkoztatását. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nők életpályájuk során alacsonyabb jövedelmet érnek el, ami nyugdíjas korukban is fokozott szegénységi kockázatot eredményez. Az európai parlamenti jelentés ajánlásai így – különösen a bértranszparencia erősítése és a gondozási infrastruktúra fejlesztése – Magyarország számára is relevánsak.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
