Habár manapság egyre elterjedtebb a felhőtechnológia alkalmazása a cégek és vállalkozások körében, még mindig sokan idegenkednek tőle. Összeszedtük, mire érdemes figyelni, miért érdemes mégis a felhőt választani, és milyen megoldások elérhetők manapság.
A digitalizációt még ma is sokan félreértelmezik: a kkv-k, a nagyvállalatok, de még a magánszemélyek is azt vallják, hogy ismerik és élnek a lehetőségeivel. A legtöbb esetben sajnos ez nem így van. Íme 5 tévhit, amelyekkel jobb, ha leszámolunk, ha szeretnénk, hogy vállalkozásunk jövőálló és digitálisan felkészült legyen.
A Forbes The Cloud 100 listáján szereplő amerikai cégek összértéke tavaly elérte az 514 milliárd dollárt, míg a Gartner prognózisa szerint a felhőszolgáltatásokra fordított globális kiadások 2022-ben várhatóan meghaladják a 482 milliárd dollárt. A T-Systems Magyarország szerint egyre sürgetőbb kihívást jelent a hazai vállalatok számára is a hibrid munkavégzésben rejlő lehetőségek bővítése, ami elképzelhetetlen a felhőalapú szolgáltatások nélkül.
A „digitális transzformáció” mint hívószó (buzzword) már jó pár éve velünk él. Jelentése mostanára talán mindenkinek ismerős: kicsi, közepes és nagyvállalatok is a működésük egyre nagyobb részét digitalizálják, pakolják át online megoldásokra, újabban pedig felhőbe. Innentől aztán az út sokfelé ágazik, iparágtól, terméktől, szolgáltatástól függően mindenkinek más és más megoldás lehet jó. Nem mindenki épít ki saját felhőt, de nem is kell, egyre kevesebbszer van szükség rá, mert lassan szinte minden szükséges megoldás, szoftver elérhető szolgáltatásként (Software-as-a-Service – SaaS), a felhőben.
A Google Drive-jával is előfordultak már furcsa hibák, olyan viszont még nem igazán, mint most: a felület szinte üres dokumentumokra süti rá a szerzői jogsértést.
Tíz éve a vállalatok felhőre való átállása leginkább az adattárolást és a hálózati működést érintette. Mára a legkonzervatívabban gondolkodó vállalatok is felismerték azt, hogy a felhőre való áttérés elengedhetetlen. Robbanásszerűen fejlődik a felhőalapú innováció, ám sok európai cég még mindig csupán a sávszélesség-bővítés és a költségmegtakarítás eszközeként tekint a felhőre – hívja fel a figyelmet az Accenture. Az informatikai szolgáltató négyezer cégvezető bevonásával készített a témában kutatást.
A Synology elsősorban kisvállalkozók számára készítette el a kilenc merevelemezt is kezelni képes DS920+-t, egyszerűsége miatt viszont a hétköznapi felhasználók számára – például családi adattárolás céljára – is praktikus eszköz lehet.
Bár a Microsoft továbbra sem árulta el, mennyi pénzt kér majd a Windows 365 nevű szolgáltatásáért, vannak, akik már sejtik, mekkora költséggel lehet számolni.
Kimagaslóan népszerűek a felhőszolgáltatások az okostelefon-felhasználók körében – derült ki a Huawei közel ezerötszáz választ összesítő online felméréséből. A válaszadók 88 százaléka használ valamilyen felhőszolgáltatást, 61 százalékuk pedig már így készít biztonsági mentést az okostelefonján található fájlokról. A felhasználók szerint az adatokat kényelmes és biztonságos a felhőben tárolni, ugyanakkor a nagyobb tárhelyért már kevesen lennének hajlandók fizetni.
A Google június 1-jével korlátozza a Google Fotók használatát: aki több mint 15 GB adatot tárol az összes Google-szolgáltatásában együttvéve, annak fizetnie kell a plusz tárhelyért.
Telefonról, de akár táblagépről is elérhetővé válhat az az újfajta rendszer, amelyen a Microsoft dolgozik. A projekt célja, hogy a felhasználók az internet segítségével férjenek hozzá egy olyan asztali környezethez, mint amilyet a teljes értékű modern számítógépek nyújtanak.
A felhőszolgáltatások szép csendben váltak a mindennapjaink részévé. Első hallásra még mindig a techcégek hátországa juthat eszünkbe a felhőről, pedig már a filmezési és zenehallgatási szokásainkat is ez a technológia határozza meg, és egyre inkább elkerülhetetlen az üzleti világban is – a távmunkára való átállás is sokkal könnyebb volt a felhőt használó cégeknek. Hogy miért? Három szó: funkcióorientáltság, transzparencia, költséghatékonyság.
„3,8 kilométer úszás és 180 kilométer kerékpározás után 42 kilométernyi futás rengeteg, de ha úgy veszem, hogy nyolc 5,2 kilométeres kör vár rám, az mindjárt más.”