A járvány alatt egyértelművé vált, hogy a felhőnél nincs jobb üzleti megoldás
A felhőszolgáltatások szép csendben váltak a mindennapjaink részévé. Első hallásra még mindig a techcégek hátországa juthat eszünkbe a felhőről, pedig már a filmezési és zenehallgatási szokásainkat is ez a technológia határozza meg, és egyre inkább elkerülhetetlen az üzleti világban is – a távmunkára való átállás is sokkal könnyebb volt a felhőt használó cégeknek. Hogy miért? Három szó: funkcióorientáltság, transzparencia, költséghatékonyság.
Az elmúlt néhány évben szinte észrevétlenül váltak az életünk nélkülözhetetlen részévé a felhőalapú megoldások, legyen szó céges IT infrastruktúráról, személyes fotók és videók tárolásáról vagy akár szórakozásról – hiszen amikor a Netflixen filmezünk vagy a Spotify-on zenét hallgatunk, már nem is gondolunk bele, hogy a felhőből streameljük a tartalmakat.
Ahogy az üzleti informatikában egyre szélesebb körben elterjedt a felhő használata, a hozzá kapcsolódó biztonsági megoldások is egyre fejlettebbé váltak. Az a legtöbb vállalat számára már egyértelmű, hogy felhő nélkül nem lehet működni – főként a koronavírus-járvánnyal elérkezett távmunka-boom idején –, de a technológiában rejlő igazi potenciált még nem mindenki látja.
Az IT infrastruktúra és üzemeltetés kiszervezése számos szempontból hatékonyabb a saját rendszerek és csapatok fenntartásánál. A felhőben tárolt adatokat bármikor, bárhonnan el lehet érni, és nagyobb biztonságban is vannak, mint a saját eszközökön, amelyek bármikor megsérülhetnek vagy elveszhetnek. Emellett már a munkavégzéshez szükséges szoftvereket is lehet használni a felhőn keresztül, így nem kell azokat beszerezni és telepíteni a céges számítógépre – sőt akár virtuális gépeket és szervereket is lehet igényelni, így az eszközpark beszerzési, üzemeltetési és karbantartási díját is el lehet felejteni, hiszen ezeket a feladatokat a havidíj ellenében elvégzi a szolgáltató.
| Felhőtípusok |
|
Privát felhő: Kizárólag egyetlen felhasználót szolgál ki. Működhet a felhasználó cég saját infrastruktúráján, vagy az adott ügyfél számára dedikáltan egy szolgáltató adatközpontjában is. Nyilvános felhő: A független szolgáltatók által kínált standard megoldás. Beruházás nélkül, általában havidíj ellenében, szinte azonnal igénybe vehető, bármikor skálázható, és fizetni csak a ténylegesen igénybe vett erőforrások után kell. Hibrid felhő: A kettő kombinációja. Gyakran olyan cégek veszik igénybe, amelyek elsősorban a privát felhőjükben dolgoznak, de egyes, nagyobb terheléssel járó feladatok esetében a nyilvános felhőhöz fordulnak. Multicloud: Ebben a modellben egy cég több mint egy felhőszolgáltatást vesz igénybe, több szolgáltatótól – általában a különböző üzleti funkciókat támogató különböző IT megoldások eltérő igényei miatt. |
Az International Data Corporation (IDC) felmérése szerint 2020-ban a közép-európai vállalatok 47 százaléka 2-3 felhőszolgáltatást vett igénybe, de meglehetősen nagy arányban (15%) vannak a 6-10 felhőt használó cégek, sőt 5 százaléknyian válaszolták azt, hogy 10-nél több felhővel dolgoznak. Ez is azt jelzi, hogy a multicloud egyre kevésbé opció, és egyre inkább adottság a vállalatok számára, ami az egyértelmű előnyök mellett kihívásokat is állít a cégek elé.
Teljesen életszerű helyzet, ha például egy vállalat nyilvános felhőből veszi igénybe a levelezési rendszerét, míg az ügyfélkapcsolati feladatokat egy másik gyártó felhőalapú megoldásán keresztül végzi el, az adatbázisokat pedig egy privát felhőben tárolja. A cégeknek ráadásul több gyakorlati szempontot is figyelembe kell venniük a felhő kiválasztásánál: a több országban működő vállalatoknak meg kell felelniük a helyi adattárolási szabályozásoknak, de biztonságosabb is lehet több beszállítóra vagy több földrajzi ponton működő szolgáltatásra támaszkodni.
A felhők szentháromsága: funkcióorientáltság, transzparencia, költséghatékonyság
Mivel a különböző felhőszolgáltatások egymással és a helyi (on-premise) megoldásokkal is integrálhatók, az így létrejött komplex multicloud környezetben elkerülhetetlenné válnak az üzemeltetési kihívások. A felhasználók és jogosultságok kezelése, az eltérő technológiák menedzselése, a szolgáltatásokon átívelő szabályozási és biztonsági kihívások vagy a különböző módon történő számlázásból fakadó problémák megfelelő szakértelmet igényelnek.
Az IDC magyarországi felmérése alapján azonban a kihívások ellenére mégis megéri felhőre váltani, hiszen épp azokra a problémákra nyújt megoldást, amiket a kutatásban részt vett vállalatok a legfontosabbaknak tartanak. A cégek 62 százaléka az üzleti hatékonyság növelését, 52 százalékuk az IT szolgáltatások minőségének javítását, míg 47 százalékuk az IT költségek (technológia, munkaerő, szolgáltatások) csökkentését sorolta a felhőtől elvárt legfontosabb üzleti előnyök közé.
| Felhőszótár |
|
On-premise: A felhőt nélkülöző, a felhasználó saját infrastruktúráján alapuló hagyományos üzemeltetési modell. Infrastructure as a Service (IaaS): A legrugalmasabb, nagy mértékben skálázható felhőszolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó beruházás nélkül bármikor IT kapacitáshoz tudjon jutni, és csak a valóban igénybe vett erőforrásért fizessen. Platform as a Service (PaaS): A felhőplatform-szolgáltatás fejlesztők számára nyújt olyan keretrendszert, amelyben testreszabott alkalmazásokat hozhatnak létre. Mivel az interneten keresztül elérhető, a tárhely, a szerver, az operációs rendszer és az infrastruktúra többé nem jelent gondot. Software as a Service (SaaS): Az üzleti ügyfelek által leggyakrabban igénybe vett felhőszolgáltatás. Ebben a modellben nincs szükség szoftverek letöltésére és telepítésére, mert azok egy böngészőből bármikor és bárhonnan elérhetők. Ilyen például a Microsoft Office 365, a Dropbox vagy a Salesforce. |
A felhőszolgáltatások egyik legcsalogatóbb tulajdonsága a funkcióorientáltság. A cégeknek nem kell hasraütés-szerűen előre felbecsülni, hogy mekkora eszközparkra vagy milyen szoftverekre lesz szükség, hiszen a felhőn keresztül egy jól kiszámítható havidíjért cserébe megkap szinte mindent, ami az adott munkához szükséges funkciókat ellátja.
A rugalmasság itt is számít: ha például menet közben kiderül, hogy újabb funkciókra vagy még nagyobb kapacitásra van szükség, akkor akár a meglévő szolgáltatás módosításával, akár új szolgáltatók megkeresésével azonnal megkaphatja azokat – mindezt úgy, hogy csak a használat arányában kell fizetnie érte. Enélkül például a webáruházak többsége is nagy bajban lenne a radikálisan megnőtt forgalmat generáló akciók (például Black Friday) idején, a felhőn keresztül azonban probléma nélkül bérelhetnek az általánosnál nagyságrendekkel nagyobb kapacitást, akár csak egyetlen napra.
Míg a funkcióorientáltság az IT szolgáltatások minőségének javításában tud segíteni, addig a felhőszolgáltatásokra jellemző transzparencia a munkafolyamatokat teszi egyszerűbbé, így az üzleti hatékonyságot is növeli. A szolgáltatók minden tevékenységet naplóznak, ezért a megrendelő bármikor egyszerűen hozzáférhet a részletes jelentésekhez. Ez nemcsak átláthatóbbá és biztonságosabbá, de elszámoltathatóbbá is teszi a felhőszolgáltatót egy saját IT csapatnál, ami gördülékenyebb problémamegoldást eredményez.
A felhő összes előnye közül talán a költséghatékonyságot kell a legkevésbé magyarázni. Hagyományos esetben az IT infrastruktúra kiépítése idő- és költségigényes feladat: az eszközöket és a szoftvereket be kell szerezni, a szerverek telepítésére és konfigurálására várni kell, a hálózat biztonságára ügyelő és a támadásokat elhárító szakembereket pedig meg kell fizetni. A felhőszolgáltatások esetében mindez benne van a havidíjban, és akkor még csak a normális működésről beszéltünk – az idén bekövetkezett világjárvány pedig azt is megmutatta, hogy a kényszerűségből rohamtempóban bevezetett távmunkára való átállás idő- és költségigénye ezekkel a megoldásokkal szinte a nullára csökken.
Ha többet szeretne megtudni a felhőszolgáltatásokról, töltse le az Invitech e témában írt e-bookját.
Az oldalon elhelyezett tartalom az Invitech közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Felhőstratégiák: az informatika az égbe megy
A világot átalakító forradalmi technológiák közül a felhő éppen exponenciális robbanás előtt áll, így az informatikai vezetők számára nem az a kérdés, hogy át kell-e költöztetniük a rendszereiket a felhőbe, hanem hogy mikor, milyen mértékben, és milyen buktatói vannak mindennek?
Úszás, kerékpározás, futás – az üzleti sikerekben is kulcsszerep juthat nekik
„3,8 kilométer úszás és 180 kilométer kerékpározás után 42 kilométernyi futás rengeteg, de ha úgy veszem, hogy nyolc 5,2 kilométeres kör vár rám, az mindjárt más.”
Íme pár tipp, hogy még könnyebben menjen a távmunka!
Annak érdekében, hogy leszámoljunk a COVID-19 vírussal, igyekszünk minél kevesebbszer elhagyni az otthonunkat. Habár már egyre több lazítással találkozunk a kijárási korlátozások kapcsán, rengetegen vannak, akik még hetekig az otthoni munkavégzés keretében kell hogy kapcsolatot tartsanak kollégáikkal, üzleti partnereikkel. Ebből a szempontból még mindig nem késő elgondolkodni azon, hogy megvizsgáljuk, megismerjük milyen felületek, szoftverek passzolnak leginkább a munkánkhoz, vállalkozásunkhoz.
Bárány vagy vihar? Amit a felhőbiztonságról tudni érdemes!
A felhőben működő informatikai rendszereket éppolyan támadások érik, mint a saját hálózatokat: koncentráltabban érkeznek ugyan a fenyegetések, mert nagyobb zsákmánnyal kecsegtetnek, de nagyobb az erőforrás is a védelemre, így a bizalmon múlik a választásunk, és persze azt is fontos tudnunk, hogy melyik országba kerülnek az adataink. A Trend FM és az Invitech Üzlet a felhőben című májusi konferenciájának legfontosabb tapasztalatait gyűjtöttük össze.
Az agilitás a jól bevált munkahelyi közösségeket is felrázza
Hatékonyabb feladatmegoldás, rugalmasabb alkalmazkodás a változó üzleti igényekhez, kreatívabb és önállóbb dolgozók – ezek eléréséhez nem kötelező új embereket alkalmazni, egy egyszerű szemléletváltás is elég lehet. A szervezet agilis átállásával akár hónapok alatt olyan munkakörnyezetet lehet létrehozni, amelyben motivált és együttműködő csapatok dolgoznak a sikerekért.
