Rekordot döntött a világban a nap- és szélenergia
Az Ember kutatóintézet friss felmérése után egyik szemünk sír, a másik nevet.
Az Ember kutatóintézet friss felmérése után egyik szemünk sír, a másik nevet.
A felmelegedés, a szélsőséges időjárás és a zsúfoltság egyre jobban fenyegeti a városokban élőket. A metropoliszoknak minél hamarabb alkalmazkodniuk kell, mégpedig több fronton is.
Elmentünk Németországba, ahol a kínai CATL épített már olyan akkumulátorgyárat, mint ami Debrecennél készül. És láss csodát, helyi fideszes tempóval szembesültünk. Földes András videóriportja.
Mennyi energia kell ahhoz, hogy egy város élő szövetként működjön? Mennyi hulladékot termel? És mi kell ahhoz, hogy 100 év múlva se nyelje el a szén-dioxid és a szemét? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Orbán Tiborral, a Budapesti Közművek vezérigazgató-helyettesével és Ámon Adával, a főpolgármester klímaügyi tanácsadójával.
Arra biztat mindenkit a Természetvédelmi Világalap, hogy szombat este fél kilenc és fél tíz között kapcsolja le a villanyt.
Mitől lesz fenntartható egy ingatlan? Erre kerestük a választ zöld podcastunk új évadának harmadik adásában.
Az amszterdami Fashion for Good Museum Budapestre hozott kiállításán meg is lehet érinteni a narancshéjból készült selyemruhát.
Véget vethet az ész nélküli halászatnak, az ellenőrizhetetlen mélyfúrásoknak, az élővilágot veszélyeztető hajózásnak az ENSZ.
Egy kis oázist varázsolt a Viktória-tóba egy volt idegenvezető, akinek elege lett a több tonnányi műanyagpalack látványából.
Több mint ötvenezer újrahasznosított akkumulátor készülhet a Mercedes kuppenheimi gyárában.
Mi a szerepünk abban, hogy a város, ahol élünk, nemcsak a miénk, de a jövőé is legyen? Fenntarthatósági podcastunk új adásában annak jártunk utána, milyen rendszerszintű akadályokkal küzd a főváros, és hogyan lehet ezeken kis lépésekkel, akár személyesen is javítani.
Újraindul a hvg.hu fenntarthatósági podcastja: műsorunk nyitórészében Litkai Gergely humoristával beszéltünk arról, hogyan lehet a zöldkérdés mindenkié.
Az újrahasznosított gumiédességből rengeteg dolog készülhet, gumicsizmáktól mobiltelefontokon és füzetborítón át írószerekig, csomagolásokig.
A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben.
A járművek kabinterében is jelentősen átalakulhat az anyagválasztás a közeljövőben.
Koporsós temetés helyett transzformáció, reföldelés, komposztálás. Az új temetési módot már alkalmazzák az egyik német tartományban, bár az elnevezésén még vitatkoznak, főleg kegyeleti okokból. Hogy elterjed-e ez a búcsúztatás, ma még kérdéses.
A Torontói Egyetem munkatársai egy olyan új ablaküveget tesztelnek, melyben folyadékot lehet keringetni. Függően attól, hogy milyen folyadék áramlik a többrétegű üvegben, több dolgot is ki lehet szűrni – például nyáron elég csak a fényt beengedni, a hőt adó infravörös sugárzás „kizárható”. A kutatók szerint az általuk „folyékony ablakként” emlegetett fejlesztéssel jelentősen spórolni lehet a környezetterhelésen és a rezsiszámlákon is.
Fújós dezodorokat újratöltő automatát telepít üzleteibe a Rossmann. A csütörtöki sajtóbemutatón elmondták: a megoldással egyetlen palackkal öt dezodor csomagolását lehet kiváltani.
Népszerűek, fontosak és fenntarthatósági szempontból rendkívül hatékonyak a faültetési akciók, ám nem mindegy, hova, hogyan, mikor és milyen fát ültetünk. Hogyan kezeljük le a fákat, mi a beiszapolás és mire figyeljünk már az ültetés előtt – ezekről is kérdeztük a kertészmérnök szakértőt.
Nemcsak a versenyhatóság, de az egyre tájékozottabb munkavállalók is átlátnak a greenwashing gyakorlatain.