A nagyvárosok guanója, a rágógumi újrahasznosításán dolgozik egy angol formatervező

Nem kell félni, ha a gyomorba és a belekbe kerül, mert emészthetetlen anyagból készül, annál bosszantóbb, ha használat után a járdán landol. A rágógumi a modern városok guanójává vált, miután az évente világszerte eladott nagyjából százezer tonna édesség jó része valamely közterületen végzi. Anna Bullus erre akkor jött rá, amikor a Brightoni Egyetem formatervezés szakán kellett dolgozni a diplomamunkáján, és a műanyagok újrahasznosítása iránt kezdett érdeklődni.

Egy nap, munkából hazamenet elhatározta, hogy felszedi az utcán a lába elé kerülő összes szemetet, és otthon az interneten utánanéz, melyik hulladékot hogyan szokták reciklálni. Végül egy üres chipseszacskó alján árválkodó rágógumi keltette fel leginkább az érdeklődését, mivel nem talált egyetlen olyan céget sem, amelyik újrahasznosította volna a ragacsos gumidarabkákat. Márpedig nagy szükség lenne ilyesmire, mert, mint kiderítette, csak az Egyesült Királyságban évente százmillió fontnál is többet költenek az önkormányzatok a közterületeken elszórt rágók eltakarítására.

A cégek szemetével eddig ügyesen gazdálkodtak, de most veszélybe kerülhet a hatékonyság

Szétverheti a sikeres vállalati hulladékgazdálkodási rendszert az, amilyen feltételek mellett a kormány kiosztotta a 35 évre szóló koncessziót az egyedüli pályázónak, a Molnak.