Nagyvárosban él? Ajánlatos elolvasnia a katasztrófa-forgatókönyveket

Az 1950-es 30 százalékkal szemben ma már a Föld lakóinak 56 százaléka városokban él. 2050-re pedig a városlakók aránya 70 százalék fölé emelkedhet, ráadásul a demográfusok szerint a világ ma 8 milliárdos népessége akkorra a 10 milliárdhoz közelít. Vagyis óriási kihívást jelent majd az, ami már most is problémákat okoz: a klímaváltozással szembeni védekezés, az alkalmazkodás, az ellenálló képesség. „A hőhullámok a legnagyobb gyilkosok, az áradások a legnagyobb károkozók.

A következő években minden város új kockázatokkal találja magát szembe, melyeket korábban nem ismert” –

figyelmeztetett a Világbank távozófélben lévő elnöke, David Malpass.

A városok egyszerre elszenvedői és okozói is a felmelegedésnek. Miközben a hőhullámok, a szárazságok, az áradások, az átlaghőmérséklet emelkedése, a víz- és élelmiszerhiány az ott lakók százmillióinak életét keseríti vagy rövidíti meg, az üvegház hatású gázok kibocsátásának 70 százalékáért is a poliszok a felelősek az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerint.

A városok a szárazföldi területek 2 százalékát foglalják el, de a világ energiafelhasználásának kétharmada hozzájuk kötődik. A világszervezet szerint a felkészülés nyilvánvaló útja a városok okossá és fenntarthatóvá tétele. Ennek több módja is lehetséges, de általában mindegyiknek része például az e-mobilitás, a fenntartható élelmiszer-termelés, az árvízvédelem vagy a hűtőfunkciót is ellátó zöldszigetek kialakítása.

A világ számos városában tettek már komoly erőfeszítéseket, amelyek példát mutathatnak másoknak.