A Côte d’Azur viszonyítási pont, elképzelése (vagy élménye) mindenkinek van róla, de ahhoz, hogy fogalommá lényegüljön át, kisebb forradalomra volt szükség. Ezt a drasztikus rekreációs átalakulást művészek indították be, és aztán celebek pörgették fel.
A Bauhaus alapítója úgy tartotta, a nők nem képesek három dimenzióban gondolkodni. Czóbel Béla megdöbbent, amikor felesége halála után az ágy alól előkerültek az asszony páratlan festményei. Martos Gáborral, a műkereskedelem kutatójától megtudhatjuk, miért értékelték le a nők művészi képességeit évszázadokon át, és átlendült-e az inga? Interjú.
Festményei csúcsárakon kelnek el, ám Gerhard Richter alig nyilatkozik. Szerinte a festészetről beszélni értelmetlen, mert épp az kerül a vászonra, ami szavakkal nem megfogalmazható. Ettől a dokumentumfilm még nagy élmény.
Fotózás helyett mindent lerajzolt a pécsi születésű művész, aki 87 évesen most is három műtermében alkot. Munkái a világ legnagyobb közgyűjteményeiben láthatóak és sok tízmilliós bevételt értek el az aukciókon.
Az edinburgh-i herceg saját képei részben magángyűjtők kollekcióját, részben a királyi művészeti gyűjteményt gazdagítják.
Több mint fél évszázaddal a halála után lett a műgyűjtők nagy kedvence Sanyu (Chang Yu), a Párizsban új hazára lelt kínai festő.
A felirat egyezik a festőművész kézírásával.
Már gyerekként is felnőttekkel állított ki, ám hazai kulturális nyilvánosság csak az utóbbi években fedezte fel Fiedler Ferencet, aki idén lenne 100 éves.
Se külföldre, se belföldre, se múzeumba nem mehetünk már hosszú hónapok óta – erre a bajra ad most tüneti kezelést a Virág Judit Galéria, amely mesés úticélokat ábrázoló magyar festményekről készített videosorozatot. Az ismeretterjesztő kisfilmek első két epizódja a hvg.hu-n debütál: a napsütötte San Remóba és a húszas évek pezsgő metropoliszába, Berlinbe kalandozunk el.
Emlékkiállításnak tűnhet a Konok Tamás műveiből összeállított két, párhuzamosan futó budapesti tárlat. A Ludwig Múzeum nagyszabású életmű-válogatása a járványhelyzet okozta korlátozások miatt átmenetileg zárva tart. A kereskedelmi galériák viszont – a védelmi intézkedéseket betartva – nyitva lehetnek. Így a tavaly év végén elhunyt Konok Tamásnak a tér léptékeihez mért visszatekintő tárlata is látogatható a Molnár Ani Galériában.
A nézők a többi között megismerhetik a „legfrissebb” Rembrandtot, az Egy ifjú úriember portréját, amelyet 1634-re datálnak ugyan, de csak 2018-ban került elő.
A holland művész legdrágább rajza lehet a fiatal lányról készült mű.
„Az emberiség nagy része egész életében süket és vak”, „Magyarországon születni súlyos hendikep” – erős állítások, mögötte pedig egy különleges életmű, Reigl Judit munkássága, melyről most Gát János beszélgetőkönyvéből tudhatunk meg többet.
A klasszikus, a modern és a kortárs művészet a nagyközönség előtt sokáig rejtve maradt alkotásai kerülnek az érdeklődők és a műgyűjtők elé a Kieselbach Galériában.
Öt emblematikus magyar kortárs művész, öt kiemelkedő alkotás, melyek nem csak jelentős szellemi értéket képviselnek, de elképesztő összegekért keltek el a művészeti piacon.
A világ leghíresebb múzeumaiban őrzött alkotásai mellett a 47 éves korában elhunyt mexikói festő gerincfűzőjét és végtagprotézisét is megmutatják abban az új dokumentumfilmben, amely Frida Kahlo legendás életútját idézi fel.
Páratlanul gazdag életművét hét évtized alatt Franciaországban hozta létre Reigl Judit, a múlt pénteken 97 éves korában elhunyt egyik legismertebb magyar származású képzőművész, akinek az utóbbi időben már rekordáron keltek el az alkotásai a hazai és a külföldi aukciókon is.
Soha nem volt még múzeumban kiállítva, pedig ezt tartják a legjelentősebb roma kortárs festménynek Magyarországon. Monumentális alkotás, vibráló színekkel, amelynek legfőbb üzenete, hogy nem lehet a magyar történelemről a cigányság említése nélkül beszélni. Péli Tamás Születés című, 1983-as pannója most először látható egy kiállítótérben, de mindössze négy hónapig van fix helye, további sorsa bizonytalan.
Egy brüsszeli városházán érte a meglepetés a művészettörténészeket.
A posztimpresszionista festő egészségi állapota régóta izgatja a tudományt: felmerült már, hogy bipoláris volt, epilepsziás, skizofrén, újabban pedig az derült ki, hogy nagyon durva alkoholmegvonási tünetei voltak.
