A csok miatt megugró építkezések miatt akár a külföldön dolgozó szakmunkások hazacsábítására is szükség lehet, de nekik nagyjából az itthon maradtak fizetésének kétszeresét kell kínálni – mondták lakásépítő cégek a Népszabadságnak. Ez akár az itthoni szakmunkások fizetését is magával húzhatja.
Az angol statisztikák megerősítik, amit eddig is sejtettünk: elég nyomorúságos a kint dolgozó magyarok helyzete. A kelet-európaiak – köztük a magyarok – az Egyesült Királyságban többet dolgoznak, de jóval kevesebb pénzért, mint a helyiek, és többnyire olyan munkákat végeznek el, amelyekért az ottani fiatalok nem akarnak vagy nem tudnak lehajolni. Eközben kevesebb szociális juttatást vesznek igénybe, mint a született britek, ráadásul a külföldről érkező munkavállalók magasabban kvalifikáltabbak, mint az adott munkakörben dolgozó britek.
Elérték az autógyártókat is a több ágazatban érezhető munkaerő-piaci gondok: nehezebben találnak képzett munkaerőt, az alacsony bérek miatt sztrájkkal is szembekerülhetnek, ráadásul Szlovákiából is megpróbálják elszipkázni a dolgozóikat. A nemrég bejelentett kapacitásbővítésekkel tovább nőhet a munkaerőigény, miközben a kormány – amely eddig a tenyerén hordta a legnagyobb itteni gyártókat – csökkenteni szeretné az ipar függését a járműgyártóktól.
Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalékos volt – jelentette a KSH, amely szerint a nettó bérek a személyi jövedelemadó csökkentése miatt nőttek gyorsabban.
Akár a sztrájkra is készen áll a mentők néhány dolgozója, mások jogi lépéseket fontolgatnak, vagy a nyilvánossághoz fordulnának. Az államkincstár új rendszere miatt ugyanis késedelmesen jutottak illetményeikhez, és ezzel nincsenek egyedül a közszférában.
Októberben 4,8 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 5,6 százalékos volt a növekedés az előző havi 5,3 százalékkal szemben – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyarországon működő nemzetközi érdekeltségű vállalatok az alapbérek átlagosan 2,8 százalékos emelését tervezik 2016-ra az idei 3,7 százalékos átlagos emelés után - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legújabb bérezési tanulmányából. A fizetések között majdnem tízszeres különbségek vannak.
Nem a Magyar Államkincstár a felelős a közalkalomazottak bérének esetleges csúszásáért - írta közleményében a szervezet. Arra a sajtóhírre reagáltak, miszerint a kincstárnál nem megy zökkenőmentesen a szoftverfrissítés, ezért több százezer embernek késik a fizetése.
Megkezdi az elkerülhetetlennek látszó országos demonstráció előkészítését a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (VKDSZ) - rögzítette határozatban a szakszervezet országos választmánya.
Harminc százalékkal csökken a fizetése az állami média hírügynökségi területén dolgozó újságírók és szerkesztők egy részének – közölte a Népszabadság. Az MTVA szerint az intézkedés egymilliárdos megtakarítást jelenthet, amit műsorok készítésére fordítanának.
A Blikk kikérte az OMSZ-dolgozók fizetési listáját, amiből kiderült, hogy nagy-nagy különbségek vannak a mezítlábas mentők és a vezetők fizetései között.
Magyarországon idén 2,3 százalékos reálbér-emelkedés várható, ezzel Európa egyik legerősebb reálbér-növekedése valósulhat meg hazánkban a Hay Group felmérése szerint. Európában még a görög és az ír bérek emelkedése lesz jelentős, a legfontosabb fejlődő országokban viszont reálbér-csökkenést tapasztalnak majd a munkavállalók.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóinak jövedelme megfelel a hazai bankszektorban adott átlagos vezetői javadalmazásnak, míg a jegybankelnök, az alelnökök és a monetáris tanács tagjainak jövedelme a bankszektorban szokásos, hasonló beosztásban juttatott átlagos jövedelmeknek a negyedét-ötödét teszik ki – közölte az MNB kedden.
Az árbevétel alapján a világ negyedik legnagyobb olajvállalatának számító BP 2015-ben csoportszinten befagyasztja alkalmazottainak alapfizetését.
Tavaly 6%-kal nőttek a bérek 2013-hoz képest – derült ki egy új internetes felmérésből. A legnagyobb növekedés a munkaerő-közvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is. Budapesten bruttó 300 ezer forint az átlagfizetés, ez 18 százalékkal haladja meg az országos átlagot.
Hosszú évek után először jövőre nőhetnek a fizetések Görögországban.
Argentínában 30 százalékos béremelést terveznek jövőre a cégek, ezzel pedig a legnagyobb mértékben emelő ország lesznek a világon. A hatalmas béremelés ugyanakkor nem a cégek kirobbanó teljesítménye miatt következik be: a dél-amerikai államban durván pörög az infláció.
A republikánus amerikai szenátorok ismét a nők egyenlő bérezése ellen szavaztak. Az idei immár a harmadik olyan választási év Amerikában, amikor a demokraták a nemek bérezésének kiegyenlítését szorgalmazták, a republikánusok pedig az indítvány ellen szavaznak.
A népszavazáson részt vevők 65 százaléka elutasította azt a szocdem javaslatot, amely felső korlátot szabott volna a menedzserfizetéseknek. A svájci társadalom legrosszabbul fizetett tíz százaléka 2010-ben átlagosan havi 4000 svájci frankot (kb. 960 ezer forintot) vitt haza.
Hatalmas külkereskedelmi többletet halmoz fel Németország, a német export úgy fest, világverő. Ez több országnak és nemzetközi szervezetnek is egyre kevésbé tetszik, mivel szerintük hozzájárul az eurózóna egyensúlytalanságainak növekedéséhez. A németek szerint ugyanakkor azért van ekkora többlet, mert versenyképesek a német áruk, és a többi európai országnak is Németország példáját kellene követnie. Az viszont tény, hogy gyenge a német belső kereslet, és a bérek emelésére is szükség lehet. A német koalíciós tárgyalások ugyanakkor fordulatot hozhatnak ebben a tekintetben.
