szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elérték az autógyártókat is a több ágazatban érezhető munkaerő-piaci gondok: nehezebben találnak képzett munkaerőt, az alacsony bérek miatt sztrájkkal is szembekerülhetnek, ráadásul Szlovákiából is megpróbálják elszipkázni a dolgozóikat. A nemrég bejelentett kapacitásbővítésekkel tovább nőhet a munkaerőigény, miközben a kormány – amely eddig a tenyerén hordta a legnagyobb itteni gyártókat – csökkenteni szeretné az ipar függését a járműgyártóktól.

Újabb pofont kaphat a magyar gazdaságpolitikai vezetés. A szűnni nem akaró kivándorlás és az alacsonyan tartott bérek elegye miatt már azokon a területen is nagy feszültségek alakultak ki a közelmúltban, amelyeken az elmúlt években a kormány igazán a főként külföldi hátterű gyárak kedvében igyekezett járni.

Harc folyik a képzett munkaerőért a kelet-közép-európai járműgyártók körében, a régióban működő nagy autógyártók és beszállítók harmadának okoz nehézséget a megfelelően képzett munkaerő felkutatása – áll a Deloitte tanácsadó cég legfrissebb felmérésében. „Mikor az autógyártók és iparági beszállítók kiépítették üzemeiket Közép-Európában, nagyon könnyen találtak képzett munkaerőt. Ez mára egyre nagyobb nehézséget jelent” – festette le az általános képet Gerendási Péter, a cég szakértője.

©

A felmérés szerint a megkérdezett autóipari vezetők háromnegyede számára még mindig az alacsony bérek jelentik az első számú vonzerőt a térségben. Viszont azok az alacsony bérek, amelyek kedvére vannak az autógyárak tulajdonosainak, egyben az egyik fő problémát is jelenthetik az iparágban: a győri Audi-üzem dolgozóinak többségét tömörítő szakszervezet például épp a Deloitte-jelentés megjelenésének napján jelentette be, hogy sztrájkbizottságot alakított, mert eddig eredménytelennek tartja az Audival folyó idei bértárgyalásokat. Pedig a vita a mindössze 15 ezer forintos egységes béremelésről folyik januárig visszamenőleg. Az, hogy egy igen jól menő gyár vezetése és a dolgozók ekkora összeg miatt összeugorhatnak, komoly gondra enged következtetni.

A Gyöngyöshalászon gumigyárat építő indiai Apollo Tyresnél eközben a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodnak. Bányai Tibor, a magyar leányvállalat HR-igazgatója az Economic Times szerint azt mondta, többéves tapasztalattal rendelkező, szakképzett embereket nehezen találnak. A lap szerint az ilyen dolgozók nagy része, ha tehette, már külföldön vállalt munkát, az itthoninál jóval több fizetésért. Pedig a magyar kormány nem mérte szűken a pénzt, amikor a gyár támogatásáról kellett dönteni: durván 30 milliárd forintnyi apanázzsal állt a cég mögé a magyar állam, és mivel csaknem 1000 dolgozóval tervez működni a gumiüzem, azt jelenti, fejenként, azaz munkahelyenként 30 milliós támogatást nyújt a magyar állam a cégnek.

Szlovákiából néhány éve még tömegek ingáztak Magyarországra, ez viszont mára megváltozott, a hírek szerint most már az ottani üzemekbe – köztük a KIA nagyszombati gyárába – próbálnak átcsábítani magyar dolgozókat. Az elszívó hatás a jövőben tovább erősödhet, a Jaguar-Land Rover ugyanis a magyar határ közelében lévő Nyitrán hozza létre új üzemét, ahová vélhetően már a tervezett 2018-as indulás előtt elkezdi felvenni a dolgozókat. A munkaerő mozgási irányának megváltozása egyszerű okra vezethető vissza: Szlovákiában már jóval jobban lehet keresni, mint idehaza.

©
Költözni azért szinte senki sem akar
A Deloitte a hat kelet-közép-európai országot felölelő autóipari felmérésében nyolc járműgyártó cég és 72 beszállító vezetőit kérdezte meg a kilátásokról és tervekről – Magyarországról 11 cég szerepelt a listában. A válaszok alapján a vállalatok 97 százaléka elégedett a helyi adottságokkal, ezért a következő 5 évben nem is tervez költözést. A tanácsadó szerint az is az elégedettséget és a bizalmat támasztja alá, hogy a cégvezetők 74 százaléka számol a gyártási kapacitás növekedésével. Újabb üzletágak esetleges létesítésére Lengyelország a legvonzóbb célpont (a megkérdezettek 34 százaléka választotta), Magyarország itt Romániával holtversenyben a harmadik lett a válaszok 11 százalékával, lemaradva a 16 százalékot begyűjtő Bulgária és Lengyelország mögött.  

A munkaerőhiány és a bérfeszültségek kezelése kulcsfontosságú lenne a hazai GDP jelentős részét megtermelő és az elmúlt évek gazdasági növekedésében kulcsszerepet játszó járműgyártásban, amelynek fejlesztésére mindig is nagy hangsúlyt fektetett a kormány.

A szektor munkaerőigénye tovább is nőhet az újabb kapacitásbővítésekkel: az Audi januárban közölte, hogy Győrbe helyezi át Spanyolországból az Audi Q3 gyártását, a Mercedes-Benz pedig kedden jelentette be, hogy hatalmas, 250 millió eurós – vagyis közel 80 milliárd forintos – befektetéssel új karosszériaüzemet épít a kecskeméti gyárában.

Ráadásul a Tesla közép-európai gyártóüzemének megkaparintásáért is versenybe szállt a magyar kormány, nagy kérdés, hogy ilyen munkaerőszűkével lesz-e esélyünk például a szintén a gyárra ácsingózó Szlovákiával szemben.

Kérdés, milyen stratégiát dolgoz ki a kormány a járműgyártással kapcsolatban az úgynevezett újraiparosítási programjában. A fejlesztések fő irányait kijelölő, nemrég bejelentett Irinyi-terv szerint az ipar arányát a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelnék a GDP-ben 2020-ig. Ehhez minden bizonnyal szükség lesz az autógyártás fejlesztésére, bár a kormány szerint csökkenteni kell az ipar függését a járműgyártástól, és meg kell erősíteni a többi ágazatot is. A szavak és az eddigi cselekvés között azonban ellentmondás feszül.

Sok szó esik a kormány részéről a duális képzés kialakításáról, amelyben a vállalatok szorosan együttműködnek az állami iskolákkal. Ezen a területen a Deloitte jelentése szerint Magyarország (és Szlovákia is) már jelentős lépéseket tett, míg a régió többi országában inkább a céges továbbképzésekre és saját akadémiák alapítására fordítanak forrásokat az autóipari befektetők.

©

Mindkét eszközt beveti az Apollo Tyres, amely a gyöngyösi József Attila Szakközépiskolával, illetve a hevesi Eötvös József iskolával alakít ki három különböző programot, részben gumiipari technikusok képzésére, februártól pedig a Miskolci Egyetemmel közösen mérnökképzést is indítana.

Leendő magyar dolgozói egy részét a 442 millió eurós gyárát 2017-ben megnyitó cég egyébként maga képzi ki, például hollandiai és indiai üzemében, ehhez pedig jól jöhet a kormánytól kapott 2,8 millió eurós foglalkoztatási támogatás.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!