Elképzelhetetlenül rövid időtartamot rögzítettek német fizikusok
A valaha mért legkisebb időtartamot határozták meg német atomfizikusok. Úgy hívják, zeptoszekundum.
A valaha mért legkisebb időtartamot határozták meg német atomfizikusok. Úgy hívják, zeptoszekundum.
Minél erősebben süt a nap, annál hidegebb van benn – méghozzá áram és gépek nélkül, mindössze egy festékbevonatnak köszönhetően.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai egy spagettitörő gépet is építettek, hogy rájöjjenek, miért törik mindig kettőnél több darabba a spagetti. A válasz jóval hasznosabb, mint elsőre gondolná.
Hatvan éve, 1960. május 16-án mutatta be Theodore H. Maiman amerikai fizikus a kaliforniai Hughes Aircraft malibui laboratóriumában a lézersugarat.
Százhetvenöt éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus, a röntgen-sugár felfedezője.
Lehet, de egyelőre nem biztos, hogy debreceni kutatók pillanthattak be először a sokat emlegetett, mégis ismeretlen sötét anyag világába.
Másodjára is ugyanazt tapasztalták magyar kutatók egy kísérletben, ez egy új részecske létezését jelentheti.
Éppen száznegyven éve, 1879. november 5-én halt meg James Clerk Maxwell skót fizikus, az elektromágneses térelmélet megalkotója, aki egy sor más felfedezésével hozzájárult mai világunkhoz.
Aki nem tudja elmondani azt, amit tud, úgy, hogy egy utcaseprő is megértse, az maga sem érti igazán – vallotta Öveges József, aki egész életét arra tette fel, hogy a fizika jelenségeit minél több emberrel megértesse és megszerettesse. Piarista papként is volt Hazafias Népfront-küldött, de mindenekelőtt egy, a korát jóval meghaladó pedagógust tisztelhetünk benne.
Kétszáz éve, 1819. szeptember 18-án született Párizsban Jean Bertrand Léon Foucault francia fizikus, akit a Föld forgását igazoló ingakísérlete tette közismertté.
A szférikus aberráció problémáját már az ókori matematikus Dioklész is ismerte, ám azóta egyetlen fizikus sem tudta orvosolni. Most egy mexikói tudós rukkolt elő valamivel, ami a fényképezőiparra is nagy hatással lehet.
Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott. Ebben a fizikus az akkor még vitatottnak tartott általános relativitáselméletét védte meg.