Elképzelhetetlenül rövid időtartamot rögzítettek német fizikusok
A valaha mért legkisebb időtartamot határozták meg német atomfizikusok. Úgy hívják, zeptoszekundum.
#fizika
A zuhany alól hívták ki a tudóst, hogy közöljék: ő kapja a Nobel-díjat
A fizikai Nobel-díj bejelentését követően az egyik díjazott Andrea Ghez azt mondta, hatalmas kirakósként gondol a tudományra. A fekete lyukakról szólva úgy fogalmazott, hogy azok létfontosságúak az univerzum építőköveihez. A szintén Nobel-díjjal elismert Reinhard Genzel reméli, lesz aki megiszik vele egy pohár bort. Roger Penrose-t pedig a zuhany alól hívták telefonhoz, hogy közöljék vele: Nobel-díjjal ismerik el munkáját.
A fekete lyukak és a Tejútrendszer sötét titkaiért járt idén a fizikai Nobel
Három tudós kapta meg idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától. Mindannyian a csillagászati eredményeikért.
Nagy felfedezést tettek a CERN kutatói: először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlására
Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.
Magyar tudósok igazolták Platón feltevését: a föld kockákból épül fel
Nem vicc! Addig vágták ketté a testeket síkokkal, míg a kocka marad a végén, és az egésznek még a Gömböchöz is köze van.
Megfejtették az évtizedes konyhai rejtélyt: miért nem lehet két darabra törni egy spagettitésztát?
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai egy spagettitörő gépet is építettek, hogy rájöjjenek, miért törik mindig kettőnél több darabba a spagetti. A válasz jóval hasznosabb, mint elsőre gondolná.
Ma 60 éves a velünk élő science-fiction: a lézer
Hatvan éve, 1960. május 16-án mutatta be Theodore H. Maiman amerikai fizikus a kaliforniai Hughes Aircraft malibui laboratóriumában a lézersugarat.
175 éve ezen a napon született Röntgen, akinek nagyon sokat köszönhetünk
Százhetvenöt éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus, a röntgen-sugár felfedezője.
Állítják, hogy komoly: megfejtették a szappanbuborék-fújás titkát
Amerikai fizikusok tudományos alapokra helyezték a szappanbuborék-fújást.
Ha váratlan dolog történik, meglepődik egy új mesterséges intelligencia
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai olyan algoritmust fejlesztettek ki, amellyel okosabb mesterséges intelligenciát készíthetünk, és akár azt is megérthetjük, miként tekintenek az őket körülvevő világra a kisgyerekek.
A debreceni sztori: Mérési hiba vagy Nobel-díjra érdemes áttörés a fizikában?
Lehet, de egyelőre nem biztos, hogy debreceni kutatók pillanthattak be először a sokat emlegetett, mégis ismeretlen sötét anyag világába.
Újabb bizonyítékot találtak magyar kutatók egy névtelen részecske létezésére
Másodjára is ugyanazt tapasztalták magyar kutatók egy kísérletben, ez egy új részecske létezését jelentheti.
25 évesen lett professzor, borzasztó előadó volt, de rengeteg mindent köszönhetünk neki
Éppen száznegyven éve, 1879. november 5-én halt meg James Clerk Maxwell skót fizikus, az elektromágneses térelmélet megalkotója, aki egy sor más felfedezésével hozzájárult mai világunkhoz.
Showman, sztártanár, a fizika varázslója – 40 éve halt meg Öveges professzor
Aki nem tudja elmondani azt, amit tud, úgy, hogy egy utcaseprő is megértse, az maga sem érti igazán – vallotta Öveges József, aki egész életét arra tette fel, hogy a fizika jelenségeit minél több emberrel megértesse és megszerettesse. Piarista papként is volt Hazafias Népfront-küldött, de mindenekelőtt egy, a korát jóval meghaladó pedagógust tisztelhetünk benne.
Megoldották a fizika 2000 éves nagy problémáját – szebbek lehetnek a fényképek
A szférikus aberráció problémáját már az ókori matematikus Dioklész is ismerte, ám azóta egyetlen fizikus sem tudta orvosolni. Most egy mexikói tudós rukkolt elő valamivel, ami a fényképezőiparra is nagy hatással lehet.
Ez az első Einstein-kézirat, amit akkor írt, mikor még nem mindenki hitt neki
Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott. Ebben a fizikus az akkor még vitatottnak tartott általános relativitáselméletét védte meg.