szerző:
Szabó Fruzsina
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Idén itt-ott még csökkentik is a ponthatárokat, 2020-tól viszont csak jóval szigorúbb feltételekkel lehet bekerülni az egyetemekre és főiskolákra.

Déja vu érzésük lehetett azoknak, akik végighallgatták a két héttel ezelőtti, Kossuth téri diáktüntetés résztvevőinek tizenkét pontos követeléslistáját. „Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében” – többek között a 2012-es diáktüntetésekről ismert, vagyis lassan hatéves követelést porolták le a demonstráció szervezői, január végéig adva időt a kormánynak a reagálásra. Ultimátum ide vagy oda, a diákok követeléseivel aligha foglalkozik majd a kormány, legalábbis Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az idei Educatio kiállítás megnyitóján egyértelművé tette: a „régi” keretszámok visszahozása helyett a tandíjra fordítható diákhitel kamatmentességével, a háromgyermekes diákhitelesek tartozásának elengedésével, az ingyenes nyelv- és KRESZ-vizsga bevezetésével „tárnák szélesre a felsőoktatás kapuit”.

Több népszerű szakra könnyebb lesz bejutni idén

Idén valamennyivel mégis egyszerűbb lesz bejutni egyetemre, főiskolára, mint egy éve. Az alap- és osztatlan szakokon marad az eddigi 280-as minimumponthatár, a kétéves, évről évre mindössze néhány ezer jelentkezőt vonzó felsőoktatási szakképzésekre pedig ennél jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehet kerülni: idén ismét 240-nél húzták meg az alsó limitet. Negyvenegy népszerű szaknak azonban – akárcsak tavaly – külön ponthatárminimumot állapított meg az Emmi. Ezeket csak azok kezdhetik majd el állami ösztöndíjasként, akik elérik a decemberben nyilvánosságra hozott ponthatárokat – függetlenül attól, melyik egyetemen vagy főiskolán szeretnének tanulni. Az e szakokat választó diákok egy részének azonban valamivel könnyebb dolga lesz, több gazdasági alapképzésen ugyanis tíz–harminc ponttal lejjebb engedték tavalyhoz képest az előzetesen meghirdetett minimumot. A népszerűségi lista élén álló gazdálkodási és menedzsment szakon például a korábbi 440 helyett 428 a bekerülési ponthatár, ahogy a kereskedelem és marketing, emberi erőforrások és alkalmazott közgazdaság szakon is, míg a nemzetközi gazdálkodás szakra készülőknek 460 helyett „csak” 440 pontot kell gyűjteniük. Persze a gazdasági érdeklődésű érettségizők zöme még így sem bízhat abban, hogy sikerül államilag támogatott helyet szereznie, a jócskán 400 feletti ponthatárokat ugyanis továbbra is csak azok tudják elérni, akik a kitűnő tanulmányi és érettségi eredmények mellett emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesznek, tanulmányi vagy sportversenyeket nyernek. De legalább – fogalmazott a HVG-nek egy végzős gimnazista az Educatio kiállításon – „nem az esélytelenek nyugalmával” futnak neki a felvételinek.

©

Vadásznak az informatikushallgatókra

Ezzel szemben a műszaki és informatikai szakokat választók többségének idén sem kell a ponthatárok miatt aggódnia, tavaly egyedül a legnépszerűbb felsőoktatási intézményekben, például a Műegyetemen és az ELTE-n húztak 350–360-nál magasabb ponthatárokat, a legtöbb egyetemre még mindig be lehet kerülni a 280-as minimumhoz közeli pontszámmal, vagyis hármas körüli tanulmányi és érettségi eredménnyel. Bár az utóbbi két-három évben képzőcégek sorra indítottak gyorstalpaló programozókurzusokat, a vállalatok továbbra is jelentős munkaerőhiányról számolnak be, több tízezer informatikust és mérnököt tudnának felvenni. Éppen ezért az idei felvételi egyik tétje, hogy folytatódik-e az informatikai képzésekre jelentkezők számának 2013 óta érzékelhető enyhe emelkedése. Az Emmi új ösztöndíjjal csábítana még több felvételizőt a képzésekre, és tartaná az egyetemeken a már egy-két szemeszter elvégzése után munkába álló hallgatókat. A tervek szerint a jól teljesítő leendő informatikusok havi 100 ezer forintos havi apanázst kaphatnának. Úgy tűnik azonban, a tárcánál ennél komolyabb eszközt is bevetnének. A felsőoktatási stratégia tavaly nyáron nyilvánosságra hozott cselekvési tervében az áll, hogy megvizsgálják az informatikai alapszakokon a „könnyített felvételi rendszer bevezetését”. 2018 őszétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Pannon Egyetemen várhatóan új informatikai alapképzést indítanak informatikus üzemmérnök néven (Bprof). Erre azokat a hallgatókat várják, akik két év nappali egyetemi és egy év vállalatokkal közös kooperatív képzés után el szeretnének helyezkedni a munkaerőpiacon.

2020-tól bekeményítenek

Az egyik oldalról felvételi könnyítés, a másikról szigorítás. 2020-tól csak annak lesz esélye bekerülni bármelyik alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségit tesz, mellette pedig minimum egy középfokú nyelvvizsgát szerez. Több szakmai szervezet tiltakozik az intézkedés ellen, azt ugyanis már most sejteni lehet, hogy így több ezer jelentkezővel kevesebbet kell majd elbírálniuk az egyetemeknek és főiskoláknak. Az Oktatási Hivatal decemberben közzétett elemzéséből kiderül, hogy a tavaly alap- és osztatlan szakra felvételizők 46 százalékának nem volt nyelvvizsgája, akiknek pedig volt, azoknak az aránya a sporttudományi, művészeti és művészetközvetítési, valamint a pedagógusképzéseken a legalacsonyabb. Vagyis ezeken a területeken eshet vissza leginkább a hallgatói létszám az új feltétel miatt. A kormányzati döntés egyébként nemcsak a felsőoktatást, hanem az egészségügyet is érzékenyen érintheti. Az egészségtudományi szakokra 2017-ben jelentkezők 44 százalékának ugyanis nem volt nyelvvizsgája, vagyis ők 2020-ban már nem kerülhetnének be az egyetemekre, miközben az ápolóelvándorlás miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő kórházaknak minél több pályakezdőre lenne szükségük.

©

Az oktatási államtitkárság szerint elegendő felkészülési időt hagytak a középiskolásoknak – a 2020-tól érvényes felvételi szabályokról 2014-ben döntött a kormány –, ráadásul a 35 évesnél fiatalabbak nyelvvizsgadíját az idei évtől visszatéríti az állam, ezzel is segítve a bizonyítványszerzést. Igaz, nyelvoktatók szerint a nagy csinnadrattával bejelentett intézkedés aligha emeli majd jelentősen a nyelvvizsgázó tizenévesek számát. A középiskolásokat ugyanis elsősorban nem a 30 ezer forint körüli vizsgadíj, hanem a gyenge iskolai nyelvoktatás tartja vissza. Márpedig költséges különórák és nyelviskolai kurzusok nélkül, kizárólag a tanórákra támaszkodva csak kevesen tudnak eljutni a sikeres nyelvvizsgáig.

A legjobbak közül sokan külföldre mennek

Míg a felvételi feltételek szigorítása főként a kisebb egyetemeket és a magánintézményeket szorítja majd sarokba, a külföldi egyetemek elszívó hatását főként a budapesti felsőoktatási intézmények érzékelik. A HVG Diploma-rangsorában szereplő adatok alapján a legjobban teljesítő diákok zöme a hazai egyetemek közül az ELTE, a Műegyetem, a Corvinus és a Semmelweis képzései közül választ, vagyis elsősorban ezek a felsőoktatási intézmények kénytelenek versenyezni az egyre több tehetséges, nyelveket beszélő magyar középiskolást vonzó külföldi univerzitásokkal. A Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának friss tanulmánya szerint 2013 és 2015 között negyven százalékkal nőtt az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Dániában tanuló magyarok száma, a diákok egy részét pedig éppen a „röghöz kötésként” elhíresült hallgatói szerződés bevezetése riaszthatta el a magyar felsőoktatástól. Az ELTE gyakorlóiskoláiban már két-három évvel ezelőtt arról számoltak be, hogy a végzősök harmada külföldi továbbtanulást fontolgat, arányuk a kedvező tandíj- és diákhitel-konstrukciók, a meggyőző karrierkilátások miatt pedig folyamatosan emelkedik. A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tavaly végzett matekos osztályából pedig minden második diák valamelyik külföldi egyetemen kezdte meg a 2017/2018-as tanévet.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Már négy halálos áldozata van az M3-ason történt balesetnek

Már négy halálos áldozata van az M3-ason történt balesetnek

És akkor a Brexit-lavina elindítója nyugodt lélekkel elment kocogni

És akkor a Brexit-lavina elindítója nyugodt lélekkel elment kocogni

Az Aldinál vagy a Lidlnél lehet-e jobban keresni? Attól függ, mennyi időt dolgozik az ember

Az Aldinál vagy a Lidlnél lehet-e jobban keresni? Attól függ, mennyi időt dolgozik az ember

Még mindig nem sikerült megegyezni a bérekről az Audinál

Még mindig nem sikerült megegyezni a bérekről az Audinál

Az év legszomorúbb napja igazából kamu

Az év legszomorúbb napja igazából kamu

A brit vállalatvezetőknek nagyon nem tetszene a megegyezés nélküli Brexit

A brit vállalatvezetőknek nagyon nem tetszene a megegyezés nélküli Brexit