„Az intézményrendszerrel nem lenne lényeges probléma, ha észrevehető különbséget lehetne tenni a finanszírozásban, és a legjobbakat, amelyek kutatásban, innovációban, fejlesztésben és az oktatás minőségében versenyképesek, kiemelten kezelnénk” – nyilatkozta a felsőoktatás jelenlegi szerkezetéről Pálinkás József akadémikus, egykori oktatási miniszter és akadémiai elnök a HVG Diploma 2019 kiadványának. Az ugyanis semmi gondot nem jelentene szerinte, ha „a tegnap még főiskolának, ma már egyetemnek nevezett felsőfokú képzőhely nem azonos finanszírozásban részesülne, mint az ország legjobb intézménye”.
hvg
A tervek azonban nem ebbe az irányba mutatnak, hiszen Palkovics László innovációs miniszter éppen mostanában javasolja bevezetni az úgynevezett Corvinus-modellt. Az állami alapítványi fenntartású intézmények esetében is sok a kérdés. Pálinkás szerint a Budapesti Corvinus Egyetemet a fenntartóváltással csupán kiengedik a felsőoktatási költségvetési szervek szigorú gazdálkodási rendje alól, ettől azonban automatikusan nem válik jobbá, hiszen „Az ördög a részletekben van: hogyan működik a kuratórium, mitől lesz piacképesebb a Corvinus, hogyan működik az ösztöndíjrendszer?” Azt a célt pedig, hogy majd a fenntartóváltás nyomán a Közgáz Európa első száz intézményébe tartozhasson, az egykori akadémiai elnök illúziónak tartja.
A Corvinus 2020-tól azonban csak önköltséges képzéseket indít, s egyelőre nem tisztázott, mit is ért Palkovics László a Corvinus-modellen. A legjobban teljesítő felvételizők például úgynevezett Corvinus-ösztöndíjat kapnak majd, és az ígéretek szerint pontosan annyi elsőéves tanulhat majd így tandíjmentesen, mint eddig. Az viszont egyelőre nem világos, mi lesz a hallgatói juttatásokkal, például a jelenleg még az állami normatívából fizetett szociális és tanulmányi ösztöndíjakkal.
A magyar rangsorban jól szerepel ugyan jelenleg a Corvinus, ám főleg a hallgatói versenyben. Tény, hogy a gazdasági képzéseken bevezetett tandíj ellenére többek között a Corvinust célozzák meg a legjobb pontszámokkal jelentkező diákok. Így a hallgatói rangsorban az intézményeknél a Közgáz lett az első, a karoknál pedig a Közgáz Gazdálkodástudományi Kara. Ide nagyon sokan jelentkeztek első helyen, ráadásul magas pontszámmal, közel 450-nel, s közöttük volt a középiskolai versenyeken helyezettek közül is a legtöbb.
Pálinkás József
Reviczky Zsolt
A kiváló teljesítményű hallgatók továbbtanulásának egyébként az állami fenntartású hagyományos tudományegyetemek, valamint a szakterületüket évtizedek óta vezető fővárosi egyetemi karok (két egyházi karral, a katolikus és református bölcsészekkel) az elsődleges célpontjai. A tudományos karrierben élen járó oktatókat is ők alkalmazzák a legnagyobb számban, összességében ezért az ELTE megelőzte a Corvinust. Köszönhető ez annak, hogy a kiváló hallgatók mellett az egyetem oktatói karában magas számban vannak jelen a tudományos fokozattal, illetve akadémiai doktori vagy akadémikusi címmel büszkélkedők. Egyelőre megfelelő kutatási adatbázis hiányában nem lehet olyan rangsort készíteni, amely az egyetemek kutatási teljesítményére is kitérne, ám az idén ősztől megújult Magyar Tudományos Művek Tára talán majd alkalmas lesz arra, hogy minőségi publikációk alapján lehessen az egyetemeket értékelni. A gazdasági képzésterületen a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói már próbálkoztak a kutatói teljesítmény rangsorolásával, s ennek eredményeit ismertetjük kiadványunkban. Ha a módszer a teljes felsőoktatási szférára használható lesz, akkor a HVG rangsoraiban is szerepeltetni lehet a jövőben a kutatási alapú értékelést.
A műszaki képzések területén kimagaslik a mezőnyből a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mind a hallgatói, mind a tanárai kiválóak. Mellettük azonban egy-egy szakterületen a vidéki intézmények is labdába rúgnak, például a győri Széchenyi István Egyetemen a járműipar, a veszprémi Pannon Egyetemen a vegyészet és az informatika egészen magas színvonalú oktatást kínál. A természettudományi karoknál nagyon jó a tudományos fokozatot szerzett oktatók aránya, a kiváló tanárok mellett azonban sok kívánnivalót hagy maga után a felvehető hallgatók teljesítménye. „A diákok szinte mindegyike felzárkóztatásra szorul” – mondta erről kiadványunknak Trócsányi András, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tanszékvezetője.
Egyes egyetemek még a mainál is nehezebb időszak előtt állnak. A hallgatói létszám borítékolhatóan csökken ugyanis majd a felvételi szabályok szigorítása miatt: 2020-tól ugyanis csak az kerülhet be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, s emellett nyelvvizsgája is van. Az utóbbi években a gimnáziumokban frissen érettségizők fele úgy vágott neki a felvételinek, hogy egyetlen nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a szakgimnazisták körében még magasabb ez az arány.
Pálinkás József szerint egyre súlyosabb probléma lesz az, hogy nem tudnak az alacsony jövedelmű és a nagyvárosoktól messze élő családok gyerekei eljutni az egyetemekre. Elmondása szerint az oktatást úgy kell megszervezni, hogy ezek a fiatalok bekerülhessenek a felsőoktatásba: „egy Magyarország méretű országban viszonylag csekély azoknak a száma, akik világszinten is kiemelkedők lehetnek. Minden egyes magyar tehetségre szükségünk van.”
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
