Újabb fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között
Immár az ötödik.
A jegybank nem emelt az irányadó kamaton, a forint árfolyama tovább gyengült. Vélhetően Orbán Viktor előző napi nyilatkozata sem hatott megnyugtatóan a piacra.
A választás ennyire nem izgatta fel a befektetőket.
Hétfő reggel még 383 forintba került egy euró, kedd délelőtt már 371,85 forintért is lehetett eurót venni.
A Covid-járvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló forintgyengülés az elmúlt hetekben turbó fokozatba kapcsolt: az év eleji szinthez képest az euró 9 százalékkal drágult, a dollár esetében 13 százalékos az eltérés, hétfőn pedig majdnem elérte a 400 forintot az euró ára. Egyszerű lehet mindezt azzal elintézni – és Facebook-kommentelők ezt láthatóan meg is teszik –, hogy itt forint a fizetőeszköz, amíg nem megyünk külföldre, ez kit érdekel, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb, a gyengülés pedig épp annyira érinti azokat is, akik nem mennek tovább a sarki boltnál. Elmagyarázzuk, miért.
1999 első munkanapján, amikor először lehetett kereskedni a január 1-jén bevezetett új pénzzel, az euróval, napi átlagban 251,43 forintba került egy euró, 2008-ban 229,11-ig erősödött. Azóta több alkalom is volt, amikor nagyot esett, mostanra a 400-as szint közelébe jutottunk. Az elmúlt 23 év nagy forinteséseit néztük át.
Eddig soha nem esett a forint két munkanap alatt annyit, mint amikor 2010-ben Kósa Lajos arról beszélt, hogy államcsőd közeli a helyzetünk, de most már ennél is nagyobb a zuhanás.
Sikeres gazdaságpolitikáról és válságkezelésről írt a pénzügyminiszter, a gyengülő forintról nem.
Újabb történelmi mélyponton kezdte a hetet a magyar fizetőeszköz.
Az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul a nyugati világ gazdaságilag próbálja térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot; a forint zuhan és elképzelni is nehéz, hogy hol lesz ennek vége; sötét jövőképet bemutató jelentés készült a klímaváltozásról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ez nem a régiós devizák hete volt.