Évmilliókkal ezelőtt is szenvedtek már az állatok a daganatos megbetegedésektől, legalábbis a dinoszauruszok biztosan. Egy most tett felfedezés az emberiség küzdelmét is segítheti a betegséggel szemben.
Kínai tudósok feltárták a legrégebbi, mintegy 150 millió éves rövidfarkú madár fosszíliáját, melynek felfedezése arra utal, hogy a madarak korábban jelenhettek meg a Földön, mint azt a tudósok eddig gondolták.
A nyomok részben hosszú nyakú növényevőktől, részben ragadozóktól származtak, néhol keresztezték is egymást.
A megkövesedett csontvázak alapján eddig is sejtették a tudósok, hogy az emberi ősök együtt élhettek, ám eddig erre közvetlen bizonyítékot nem találtak.
A fosszília tökéletes állapotban került elő.
Brit kutatók egyelőre nem tudták megállapítani, hogy fosszília-e, amit Gabonban találtak. Ha igen, akkor a Földön az összetett életforma a most ismertnél 1,5 milliárd évvel korábban alakulhatott ki.
A kutatók egye 2,5 méter hosszú dinoszaurusz megkövesedett maradványait találták meg Brazília déli részén. A példány a Tyrannosaurus rex egyik őse lehetett.
Indiai kutatók egy szénbányában bukkantak arra a néhány megkövesedett csigolyára, melyeket egy hatalmas kígyó maradványaiként azonosítottak.
Tudósok a dinoszauruszokat vizsgálva arra jutottak, hogy a Bergmann-szabályként ismert ökológiai törvényszerűség valójában nem több puszta kivételnél.
Igazán különleges leletet fedeztek fel egy ajkait nevű borostyántípusban, melynek kielemzése is igen összetett, nemzetközi feladat volt.
Az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2019 óta folytat ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében. Az azóta feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt növényevő gerinces állattól származó csontot tartalmaz, melyek tudományos feldolgozása még jelenleg is zajlik.
Ausztrália történetének eddigi legnagyobb pókkövületére bukkantak Új-Dél-Walesben, ami segíthet megérteni az állat evolúcióját.
A Arenaerpeton supinatus nevet kapta az a faj, amelynek nyomait évtizedekkel fedezték fel – a kutatók szerint ritka az ilyen lelet.
Már egy 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő is a ma élő bálnákhoz hasonlóan, szűrőberendezés segítségével táplálkozott – derült ki azoknak a fosszíliáknak az elemzéséből, amelyekre a közép-kínai Hupej tartományban bukkantak.
Kínai őslénytankutatók egy csoportja jelentős tudományos felfedezést tett, amikor a Kína északkeleti részén talált 120 millió éves madárkövület gyomortartalmának növényi alkotóelemeit vizsgálta.
A megalodon fogainak geokémiai vizsgálata világított rá arra, hogy szemben sok cápával, az őscápa valójában melegvérű lehetett.
A denevérek eredetét illetően valóságos „kincsesládának” minősíti az amerikai Wyoming állambeli Green River Formation lelőhelyen talált, 52 millió éves fosszíliát.
A térségben ritkának mondható puhatestű-maradványra bukkant egy fiú Wales egyik tengerpartjának sziklái között. A lelet nagyjából 200 millió éves lehet.
Orosz tudósok szerint az eddig véltnél mintegy 120 millió évvel korábban, 280 évvel ezelőtt is éltek már pollennel borított rovarok a Földön.
A legmodernebb vizsgálati módszereknek köszönhetően fedezték fel tudósok egy Coccocephalus wildi nevű hal agyának jó állapotban fennmaradt fosszíliáját.
