A tarajos dinók eddig ismeretlen faját azonosították Mexikóban
Egy 72 millió éve fosszilizálódott egyed maradványait vizsgálták meg ehhez a kutatók.
Egy 72 millió éve fosszilizálódott egyed maradványait vizsgálták meg ehhez a kutatók.
Egy tojásain kotló dinoszaurusz megkövesedett maradványait tárták fel a kutatók a kelet-kínai Csianghszi tartományban.
Elsa Panciroli paleontológus társaihoz sietett a skót Eigg partján, amikor egy fosszíliában megakadt a lába. A csontdarab egy Sztegoszauruszé lehetett.
Fosszília alapján állapította meg egy kutatás, hogy agresszív csontrákja lehetett egy 1989-ben megtalált Centrosaurusnak.
Egy 160 millió éves növény fosszíliáira bukkantak kínai és amerikai kutatók Kínában, a Belső-Mongólia Autonóm Területen.
A világ legkisebb dinoszaurusztojását fedezték fel Japán nyugati részén, a fosszília 4,5 centiméterszer két centiméteres – közölték kedden japán paleontológusok.
Keraphyton mawsoniae nevet kapta az a faj, amelynek több mint 300 millió éves fosszíliáját az 1960-as évek közepén találták meg a paleontológusok.
Élősködőket azonosítottak 512 millió éves ősmaradványokon: a szakemberek szerint ez a legrégebbi ismert fosszilis bizonyítéka a parazitizmusnak.
Egy ritka, felnőtt korára fogatlanná váló dinoszaurusz megkövesedett maradványát azonosították Ausztráliában. Ez az első Elaphrosaurus-lelet, amelyet a kontinensen találtak.
A Puerto Rico szimbólumának is tekintett őshonos kokibéka eddigi legrégebbi, megkövesedett maradványát elemezték egy új tanulmányban paleontológusok.
Először találtak fosszilizálódott növényi gumit. A tudósok a borostyánszerű anyagot 110 millió éve megkövült leveleken mutatták ki. "Nem gondoltuk, hogy a növényi gumi ilyen sokáig megőrződhet" – mondta a kutatásban résztvevő Leyla Seyfullah, a Bécsi Egyetem tudósa, a fosszilis növények specialistája.
Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók. A Föld legöregebb ismert pókszabásújának fosszíliáira a Wisconsin államban lévő Waukesha lelőhely közelében bukkantak.
A fellelt új brachiopoda fajok nagyjából 130 millió évesek, és különleges tulajdonságokkal rendelkeznek.
A 21. században nem kell mélyre ásni a mamutagyarért, ezek a csontok ugyanis sokszor a felszín közelében, vagy már eleve a felszínen vannak. A globális felmelegedés pedig kifejezetten kedvez a mamutkereskedelemnek, szakértők szerint nem túlzás aranyláznak nevezni a mamutbizniszt. De ennek vannak árnyoldalai is.
Szibériában újfajta aranyláz tombol, a globális felmelegedés ugyanis kedvez a mamutagyar-vadászoknak. Itthon az ősmaradvány-gyűjtők a kavicsbányákban próbálnak szerencsét. Mamutcsontot találni – állítólag – ma már Magyarországon sem nagy kunszt; nagy pénzt érő agyarra bukkanni viszont igen. De vajon rendjén van-e, ha kiforgatjuk a föld mélyén tízezer éve szunnyadó csontokat, hogy aztán azok a kandalló fölé kerüljenek? Hogy lehet összebékíteni a profitorientált kincskereskedelmet a tudományos világgal?
Balti borostyánba zárt, 44 millió éves hernyót találtak német kutatók. A fosszília egy nagylepke lárvája volt az úgynevezett araszolók (Geometridák) csoportjából – közölte a Müncheni Állami Zoológiai Gyűjtemény.