Számos vezető még ma is úgy hiszi, hogy aki fél (a főnökeitől vagy a rossz teljesítmény következményeitől), keményen fog dolgozni, hogy elkerülje a kellemetlen következményeket, és a dolgok így mennek a jó irányba. Pedig ez közel sincs így. Szerkesztett részlet Amy C. Edmondson Pszichológiai biztonság a munkahelyen című könyvéből.
A legtöbben az anyagi biztonságukért aggódnak.
A félelem a túlélést biztosító ősi ösztön. Az érzést mindenki ismeri, azaz csak majdnem mindenki. Vannak ugyanis olyan emberek, akikből orvosilag igazoltan hiányzik.
A magányosság miatt viszont kevésbé aggódnak egy friss közép-európai kutatás szerint.
A kínai Deep Robotics robotkutyája, az X30-as jelenleg előre programozott veszélyhelyzetek lereagálására képes, de a jövőben a mesterséges intelligencia irányítja majd ezt a funkcióját.
Könnyen lehet, hogy az embereknek tulajdonított empátia (beleérző képesség) sokkal korábbra nyúlik vissza, és vízi őseinktől ered.
Michelle Obama nemrég megjelent könyve, a Belső fényünk apropóján beszél a gyengeségeinkben rejlő erőről, magabiztosságot és kiegyensúlyozottságot teremtő szokásokról, valamint saját félelmeink legyőzéséről. Az interjút a könyv kiadója bocsátotta a magyar változatot gondozó HVG Könyvek kiadó rendelkezésére.
Tipikus védekezési stratégia a gyűlöletkampányok ellen, hogy nem politizálunk, de ez legalább annyira veszélyes – ecseteli a polarizációt végletekig kiélező kormány kampánytechnikájában rejlő hosszabb távú kockázatokat a téma kutatója, Síklaki István, aki úgy látja, ha netán összeomlik a NER, a következő elit sem nagyon fog tudni más mentalitású politizálást folytatni. Interjú.
Az ijesztő események jobban bevésődnek az agyunkba, a kellemesebbeket egyre nehezebb felidézni. Az okokat amerikai szakemberek keresték.
Félelmeinket alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk: ősi vagy evolúciós félelmek; egyéni, tanult félelmek; és a technikai-társadalmi környezet által generált félelmek. A velünk született félelmeink evolúciósan fejlődtek ki, és az ősembernél ugyanúgy megvoltak, mint nálunk. Részlet Belső Nóra pszichiáter Félelem, szorongás, pánik című könyvéből.
Talán még mindig a tabutémák közé tartozik a félelem és a szorongás, pedig nem él a világon olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket az érzéseket. Pontosan mi történik ilyenkor velünk, és mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen állapotokkal? E témát járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalon vendégeként és legújabb könyve kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter.
Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha fel akarjuk venni a kesztyűt a szorongásunkkal: még ki sem jöttünk a pandémiából, máris egy háborús helyzetbe csöppentünk. A HVG Extra Pszichológia Szalon vendége Dr. Belső Nóra volt, akinek Félelem, szorongás, pánik – Hogyan találjuk meg a kiutat? című új kötete sajnos nem is lehetne aktuálisabb.
Nem csak „tudjuk”, hogy messzebb van a veszély.
A BÁV Zálog szerint a cégek háromnegyede kevesebb év végi forgalommal számol idén.
Minél inkább titok egy szorongás, egy trauma, annál valószínűbb, hogy a gyerek érzelemvilágát is uralni fogja.
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.
A koronavírus-járvány ráerősített az emberek egészségi és gazdasági félelmeire, de a politikai hovatartozás továbbra is befolyásolja Magyarország problématérképét, derül ki a Policy Solutions új kutatásából.
Egy járvány nem csak a vírusokkal öl, de nem is csak a bezártsággal, a munka elvesztésével, a próbára tett párkapcsolatokkal, az elvett örömök hiányával. A létező problémákhoz képest sokkal magasabban tartott stressz és félelem is pusztító, írja szerzőnk, aki hiányolja a hetykén odakent jóslatok mellől a reflexiót.
„Minden művész legnagyobb hőstette, amikor a nyilvánosság elé lép – voltaképp kísérleti célokra ajánlja fel magát, nyíltan demonstrálja a lélek komplexitását” – írja Szabó T. Anna író, költő, aki férjével, Dragomán György íróval az alkotás és a szorongás viszonyát boncolgatja.
Félelemkeltéssel és fenyegetéssel nem lehet eredményeket elérni - járványidőszakban sem, írja szerzőnk. Különösen meglepő, amikor olyanok nyúlnak ilyen eszközökhöz, akik más esetekben büszkén tiltakoznak az efféle módszerek ellen. S még inkább fura, hogy ezek a narratívák nem ritkán a NER félelemkampányaira emlékeztetnek. Vélemény.
